Oroszországnak megbízható információja van arról, hogy katonai csoportok egy olyan akcióra készülnek Szíriában, ami egy vegyi fegyveres támadásra hasonlít, melyet a szír kormányerők követnének el civilek ellen. Ezt állítólag Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök mondta, akit különféle orosz médiák idéztek, köztük az állami RIA és a Tass is. Szerinte Amerika a szír kormányerőket vádolná a támadással, és válaszul Damaszkusz kormányhivatalait bombázná.
Fenyegetés pro és kontra
Ha az amerikai támadás során az ott állomásozó oroszok élete is veszélybe kerülne, Oroszország célba venne minden támadó rakétát és kilövőállást, akár hadihajót is, ha onnan történik az indítás. Az amerikai védelmi minisztérium a CNBC szerint felszólította Oroszországot, hogy ne vonja el a figyelmet ilyen vádakkal arról a brutalitástól, melyet az Aszad-rezsim alkalmaz, akikor a fővárostól keletre fekvő területeket próbálja visszaszerezni a lázadóktól.
Kétségtelen, hogy a területek visszaszerzéséért folytatott szír kormánytámadás zajlik, és légitámadásokat intéznek a terület ellen, nem kímélve a polgári lakosságot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa két hete már tűzszünetet szeretett volna elérni, hogy nagyjából ezer sebesült és beteg civilt kimenthessenek, és egészségügyi ellátásban részesíthessék őket. Hétfőn Amerika azzal fenyegetőzött, hogy cselekedni fog, ha az ENSZ tűzszüneti határozatát továbbra is figyelmen kívül hagyják.
Vegyi fegyver
Kétségkívül korábban már többször is előfordult, hogy Aszad vegyi támadást intézett a lázadók ellen, akár sűrűn lakott területeken is, Amerika pedig légicsapásokkal torolta meg ezt. Aszadnak nyilván nincs elég hadereje ahhoz, hogy hagyományos módon, harcoló erőivel számolja fel a lázadók ellenállását, így légitámadásokat és gáztámadásokat is bevet, utóbbiakra különösen érzékeny a nemzetközi közösség, hisz ettől még Hitler is tartózkodott annak idején.
Orosz szempontok
Oroszország ugyanakkor katonailag láthatóan nem nagyon akar részt venni a lázadók elleni harcokban, legfeljebb tanácsadókkal. Korábban tűzszüneti zónákat hoztak létre, és úgy szóltak a megállapodások, hogy a kialakult status quo mentén próbálnak békét teremteni, de úgy tűnik, Aszad nem nyugszik bele abba, hogy az általa ellenőrzött összefüggő országrészen belül ellenséges zónák legyenek, így ezeket most megpróbálja fegyveres erővel felszámolni. Oroszországnak pedig nincs ereje, sem szándéka, hogy ebben ellenkezzen vele, éppen elég neki, hogy az amerikai támogatású kurd-arab szövetséggel való konfliktust elkerüljék, nem beszélve az ország északkeleti részén zajló török beavatkozásra.
Az Aszadnak adott engedményekre már csak azért is szükség lehet, mert az oroszok láthatóan belenyugodtak, hogy a törökök foglalják el Afrin tartományt, pedig ez Aszadnak jobban fáj, mintha a kurdok maradnának ott. Közben a törökök bejelentették, hogy bekerítették a kurdok által lakott Afrin városát. Ha ez így van, vélhetően rövidesen el is foglalják, és az egész terület a kezükbe kerül. Aszad erre nyilván úgy gondolja, hogy ha Amerika nem védte meg ezt a területét, mert két szövetségese háborúzik ott, akkor neki is joga van minél többet visszaszerezni egykori országából, mégpedig bármilyen eszközzel.
Közbeszerzési reform vagy uniós megfelelés? 
