Törökország humanitárius zóna kiépítésével indokolja, hogy a szír-török határra rendelt közel 20 000 katonai egységet - erről Káncz Csaba külpolitikai elemző beszélgetett a Privátbankár.hu Napi Kommentár című műsorában. Az évek óta tartó szír belviszályok komoly biztonsági fenyegetést jelentenek Ankara számára, mindemellett a török politikai kommunikáció szereti mostanában kifejezni, hogy lépéseket fontolgat az ellen az Iszlám Állam ellen, amelyet korábban még támogattak is, például az átutazás engedélyezésével.
A török kormány célja most egy olyan ütközőzóna létrehozása szír területen, ahol elszállásolhatják a közel kétmillió menekültet, akiket Törökországnak egyedül kell ellátnia.
Új szomszédok?
Azonban úgy hírlik, Erdogan elnök inkább más miatt alszik nehezen: a gyenge Szíriában a kurdok nagyon hatásosan szorítják vissza az Iszlám Állam katonáit. A napokban viszont több olyan hír is napvilágot látott, melyek szerint a népcsoport már inkább a saját államának megalapítására koncentrálna visszahódított, kurdok lakta területeken, akár tetszik ez az eddig nagyvonalú amerikai támogatóiknak, akár nem.
A harcok a török határhoz közeli Kobane térségben erősödtek fel a kurdok és az Iszlám Állam között a napokban. Törökország ugyanakkor ódzkodik attól, hogy akár az egyik, akár a másik fegyveres erő legyen a közvetlen szomszédja: a török vezetés leginkább attól fél, hogy a szintén terroristának bélyegzett PKK kurd függetlenségi harcosai lehetnek azok, akik Kobane közelében rendet teremthetnek és letelepednek, így megtagadták a segítségnyújtást.
Ki áll a háttérben?
Iránnak egyre nagyobb a befolyása az Asszad-rezsim gyengülése óta Szíriában, ők lehetnek azok, akik visszatarthatják a törököket egy esetleges katonai intervenciótól. Irán emlékeztette Törökországot arra, hogy Szíria a mai napig az ENSZ tagja, így egy katonai akció súlyos nemzetközi következményekkel járhat. Másrészt az Egyesült Államok, mint a térség kiemelkedő szereplője, komoly stratégiai fordulatra szánhatja el magát a régiós politikájában, amely mindenképp befolyásolná a görögök helyzetét - emlékeztet Káncz Csaba, akitől többet is megtudunk a Napi Kommentárban.
