Még évtizedekbe telhet, mire a hatékony digitalizált egészségügy berobban

Dr. Zrubka Zsombor szerint Magyarországon azért is fontos cél a minél hosszabb életminőség, mert igencsak le vagyunk maradva az európai átlaghoz képest. Ugyanakkor úgy látja, hogy sokan a longevity-t a gazdag emberek hobbijának tartják.

„Pedig egy természetes trendről van szó, hiszen ahogy nőnek a társadalmi különbségek, úgy nő az egészségi állapotuk közötti eltérés is. Ám a digitalizációval épp azt akarjuk megvalósítani, hogy a lemaradó emberek egészségét próbáljuk erősíteni” – kezdte elöljáróban Dr. Zrubka Zsombor egyetemi docens, az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának főigazgatója.

Dr. Skorán Ottó, a VOSZ Egészségügyi tagozatának Egészségügyi innováció és informatikai szekció elnöke is arról beszélt, hogy olyan világ felé indultunk el, ami folyamatosan változik. Egyetért azzal, hogy a longevity fogalma kezd lejáratódni, ezért fontos, hogy ne a luxussal párosítsuk, és a közemberek felé is eljusson.

„De míg egy sztrádán fénysebességgel rohanó technikai fejlődést látunk, azt sajnos két fék is gátolja. Az egyik az állami ellátórendszer, ami reaktív gyógyászatra van berendezkedve, és semmilyen prevencióra nincs lehetőség. De még a magánegészségügyben is sokszor epizodikus és specializált gyógyítás működik. A másik fék a szabályozás. Ezért nem látom, hogy erre a sztrádára hogyan lehetne felmenni” – vetette fel dilemmáit a belgyógyász.

A digitális egészségügy jövője

Arra a kérdésre, hogy a digitális egészségügy milyen hamar tud beilleszkedni a meglévő rendszerbe, Zrubka Zsombor azt mondja, remek, hogy a digitalizáció az információt elérhetővé és olcsóbbá teszi. De hiába halad exponenciálisan ez a fejlődés, az emberek képtelenek ilyen ütemben haladni, mert gátak vannak mind a rendszerben, mind a szakmában. Például olyan gyógyszer nincs, amitől többet tudunk futni, de olyan applikációk igen, amik ebben segíthetnek. Az embereknek kell mindig döntést hozniuk az életükről, ezért rövid távon nem vár valódi paradigmaváltást.

Skorán Ottó szerint is nagyot fog változni az egészségügy az AI-nak köszönhetően, az orvoslásban nagy szükség is van rá. A legfontosabb a hatékonyságot növelni vele, mert jelenleg 70 százalék adminisztrációs teher hárul az orvosokra naponta.

Innovációk és startupok beilleszkedése az egészségügyi rendszerbe

„A finanszírozás hiánya jelenleg a legnagyobb probléma, ugyanis a kockázati tőkepiac nagyon beszakadt Magyarországon. Pedig sok jó ötlet van, ami akár európai sztorivá is tudna válni, de az elmúlt évben megtizedelődött a startupokra jutó pénz. Lengyelországban például százszoros összeget tudnak erre költeni. A másik gát a szabályozás” – mondja Skorán doktor.

Mint mondja, ezen a téren eddig úgy volt, hogy Amerika innovált, Európa regulált, Kína replikált. Ez kissé megváltozott: Kína innovál a rengeteg szabadalommal, Európa még mindig regulál, de van remény, hogy 2027-ben hozzányúlnak az EU-regulációhoz és átírják az MRDA-szabályozást, hiszen sok startup emiatt zárt be, mert nem bírják az MDR által előírt követelményeknek megfelelő fejlesztéseket finanszírozni. Az USA pedig nem tudjuk éppen mit csinál, mit tervez jelenleg. Nagyon változó világban vagyunk, és jó lenne, ha minél több magyar cég tudna bekerülni az ökoszisztémába.

Zrubka Zsombor máshogy látja a dolgokat, és pesszimistább. Egy kockázati tőke cég vezetője például azt mondta neki, hogy sok a pénz, de kevés a jó ötlet. Mire Skorán Ottó erre úgy reagált, hogy volt egy pályázati bumm a 2020-as évekig, ahol jópár cég nem állta meg a helyét nemzetközileg, és emiatt a nemzetközi kockázati tőkepiacon lévő cégek is óvatosabbak lettek.

Zrubka szerint az is nagy probléma, hogy túl hamar akarjuk a sikert – most az AI-nál is. „A kerékpárt például több mint 70 év alatt fejlesztették tökélyre. És ha a nagy innovációkat nézzük, általában lassan jönnek. A digitalizációs üzleti modellek között is vannak jók és rosszak, de egy hatékony digitalizált egészségügy, amit szeretnénk. lehet, hogy csak 50 év múlva jön létre. Például azért sem, mert sokszor még a digitális egészségügyi technológiák elnevezése is változékony, nincs egy olyan definíciós rendszer, mint például a gyógyszeriparban” – tette hozzá.

Egyre jobban hódít a robotika

„A sebészeti robotoknál a kisdobos fázisban vagyunk, de ez már a jövő, ami már a jelen is. Intézetünkben, a Szent Magdolna Magánkórházban most indult el egy DaVinci robotberuházás multi és single port eszközökkel, ami egy teljesen új dimenziót nyitott az intézetünk életében. A sebészeti robotok lényege, hogy nem a robot operál, hanem egy AI-segített rendszer a sebész gondolatait precíziós finom mozgásokra fordítja le. A páciens gyógyulási ideje szignifikánsan lerövidül, kevesebb a műtét utáni fájdalom, szövődmény. A sebész számára is nagy élmény, amikor a gép előtt ülve a tökéletes optikán keresztül úgy érzi, mintha a páciens hasában lenne benne és elképesztő precíziós mozgásokkal tud operálni” – mondja a belgyógyász.

Zrubka doktor megemlítette, hogy az első DaVinci az Óbudai Egyetemen volt, sőt, nemzetközileg is ritka DaVinci kutatóállomással rendelkezik az Egyetem. Az orvosi robotika intenzíven fejlődő terület sok kutatási kérdéssel,

a robotok azonban nem minden területen előnyösebbek a hagyományos módszereknél: például, nincs tapintási-visszacsatolás, az orvos nem érzi közvetlenül a kezével az emberi testet. „De most kezdjük megtanulni igazán és jönnek az eredmények.”

Paradigmaváltás

Skorán Ottó szerint egy valódi paradigmaváltáshoz nagy ugrásra volna szükség, amiben mind a döntéshozónak, mind az alkalmazónak nagy szerep jut majd, de abban biztos, hogy pár éven belül teljesen más egészségügyről lehet beszélni, amivel a szakmák is át fognak alakulni.

Zrubka Zsombor szerint sem érzékelhető egyelőre nagy ugrás, de nem is baj, mert szeretné, ha lassú lenne a fejlődés. Az innováció ugyanis amennyi pozitív dolgot hoz, annyi negatív következményt is, ezért nem baj, ha egyelőre várat magára a teljes paradigmaváltás.