A cég szakemberei szerint a májusban hivatalba lépő új kormány tervezett intézkedései nem csak az uniós források felszabadításában segíthetnek, hanem növekedésbarát gazdasági környezetet is teremthetnek – számol be az elemzésről a Portfolio.hu.
Az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János a választások után a Klasszis Podcast vendége volt, akivel a Tisza várható gazdaságpolitikai lépéseiről, az euró bevezetésének tervéről beszélgettünk. Az interjút itt hallgathatják vissza:
Gyors reformokra van szüksége Magyarországnak
A Tisza Párt ígéreteinek egyik sarkalatos pontja az volt az uniós források „hazahozatala”, a párt ettől a mintegy 8000 milliárd forintos összegtől várná a magyar gazdaság fellendítését. Ugyanakkor a májusban hivatalba lépő kormánynak gyors reformokat kell végrehajtania, hogy valóban ki tudja szabadítani a blokkolt forrásokat – figyelmeztet az Erste Bank. Hozzáteszik, hogy a Tisza Párt kétharmados parlamenti többsége komoly várakozásokat épített fel, hogy a szükséges reformokat gyorsan végre tudják hajtani.
Az intézményi környezet javulása nem csak az uniós források felszabadításához nélkülözhetetlen, de növekedésbarát környezetet is teremthet Magyarországon
- fogalmaznak a bank elemzői.
Példaként említik az igazságügyi reformot és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, mint lehetséges „alacsonyan lógó gyümölcsöket”. Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásával viszonylag gyorsan tudna komoly eredményt felmutatni az új kormány.
Hosszabb távon a Tisza Párt kimondott célja az euró bevezetése, amihez első lépés lehet a bankunióhoz való csatlakozás akár már rövid távon az Erste szerint.
Az uniós forrásokhoz való hozzáférés kapcsán ugyanakkor bőven vannak még feladatok az új kormány előtt. A helyreállítási alap (RRF) mintegy 10 milliárd eurójának kiszabadításához például teljesíteni kellene mind a 27 úgynevezett szuper mérföldkövet.
Ráadásul az augusztus végi lehívási határidő miatt az idő is sürget, bár az elemzők szerint a kormány gyors reagálása mellett Brüsszel részéről is jöhet rugalmasság. A befagyasztott kohéziós források esetében ilyen időnyomás nincs, de komoly feltételek vannak a pénzek felszabadítása előtt.
Hogyan kellene kezelni a strukturális kihívásokat?
Rövidtávon az uniós források felszabadítása adhat egy lökést a magyar gazdaságnak, az új kormánynak azonban a hosszútávú, strukturális növekedési kihívásokat is kezelnie kell majd.
Az egyik ilyen kérdés a munkaerő termelékenysége, melyben a magyar kkv-k mindössze az uniós átlag 54,4 százalékán állnak, ami még a nagyvállalatok 60 százalékos értékétől is elmarad. Ez a kettősség a magyar és a nemzetközi tulajdonú cégeknél is megjelenik, éppen ezért a hazai tulajdonú kkv-k hatékonyságnövelése kritikus pont lehet a következő évek magyar gazdaságpolitikájában és egyben fontos kitörési pontot is jelenthet.
Az Erste elemzése a termelékenység kapcsán az MNB adatait idézi, melyek szerint a legnagyobb hozzáadott értéket Magyarországon a feldolgozóipar állítja elő, ezt követi a turizmus és a logisztika, valamint a tudományos és támogató szolgáltatások. Az ezekbe a szektorokba tartozó vállalkozások a GDP nagyjából felét állítják elő, így a termelékenységük a teljes magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú. A rossz hír, hogy ennek a termelékenységnek a növekedése az utóbbi években lelassult.
Nem csak Magyarországon, hanem az egész közép-kelet-európai régióban probléma, hogy a vállalkozások innovációs hajlandósága elmarad az uniós átlagtól és az Egyesült Államoktól. Ezen belül is nálunk a második legmagasabb azoknak a cégeknek az aránya, akik egyáltalán nem terveznek innovációt. Nálunk még mindig inkább az jellemző, hogy a cégek a költségben versenyeznek, nem a termékben – állapítják meg az elemzők.
A magyar gazdaságot visszafogja a bürokrácia mérete is, az adminisztratív eljárások bonyolultsága és a gyakran változó törvényi háttér és adózás hátráltatják a cégeket. A kampányban elhangzott ígéretek alapján az új kormány egy kiszámíthatóbb és piacbarátabb gazdaságpolitika felé mozdulhat el
– írják az elemzők. Ez pedig középtávon fokozatosan javíthatja a fogyasztói és üzleti bizalmat, ezen keresztül pedig a növekedést is támogathatja.
Fenntartható a forint ereje?
A választásokat követően érdemben erősödött a forint, a Tisza Párt győzelme nagyrészt be volt árazva, de a kétharmados többség kellemes meglepetés volt a piacnak. Az Erste szerint összességében erős maradhat a forint a következő időszakban, ugyanakkor az euró bevezetése előtt nem számítanak robbanásszerű felértékelődésre, mint annak idején a szlovák korona esetében. A magyar deviza további erősödése akadályokba ütközhet az inflációs különbözet, a költségvetési kihívások és a külkereskedelmi mérleg romlása miatt.
Kérdés, hogyan reagál majd az új kormány hivatalba lépésére a jegybank. Az eddigi nyilatkozatok alapján a felek jó kapcsolatra törekednek. Az erősebb forint megnyithatná az utat a kamatcsökkentés előtt, azonban a geopolitikai feszültségek éppen ellentétes hatást váltanak ki. A Magyar Nemzet Bank legutóbbi kamatdöntő ülése után Varga Mihály jegybankelnök is számos kérdést kapott az új kormánnyal kapcsolatban. Majd a Hvg-nek adott interjúban is kitért a leendő kabinet és az MNB várható együttműködésére.
Éppen ezért az Erste Bank szerint a mostani helyzetben az MNB akár erősebb forintot is tolerálhat, hogy ellensúlyozza a magasabb energiaárak hatását. Az infláció tetőzése után 2027-ben akár gyors ütemű kamatcsökkentés is jöhet, de továbbra is fennáll a kockázata, hogy előbb lép majd a jegybank
– írják az elemzésben.
Az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások a következő időszakban folyamatosan csökkenthetik a magyar eszközök kockázati felárát és szűkíthetik az állampapírok hozamfelárait. Ez pedig a költségvetés szempontjából is pozitív lehet a finanszírozási költségek csökkenésén keresztül.
Az elemzésben hangsúlyozzák, hogy Magyarország jelenleg mindhárom nagy hitelminősítőnél közel van a befektetésre ajánlott kategória határához, hiteles középtávú költségvetési tervre lenne ahhoz szükség, hogy a fájdalmas leminősítést elkerülje.
Az Erste Bank várakozásai szerint az új kormány viszonylag lassú és fokozatos költségvetési kiigazításra készül, ami összhangban van a sokat hangoztatott euróbevezetési tervekkel is. A kiadásokon elsősorban a közbeszerzések túlárazásának csökkentésével és az állami presztízsberuházások visszafogásával tud segíteni az új kormány, hosszabb távon pedig az alacsonyabb kamatköltségek is megjelenhetnek.
