A cég szakemberei szerint a májusban hivatalba lépő új kormány tervezett intézkedései nem csak az uniós források felszabadításában segíthetnek, hanem növekedésbarát gazdasági környezetet is teremthetnek – számol be az elemzésről a Portfolio.hu.
Az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János a választások után a Klasszis Podcast vendége volt, akivel a Tisza várható gazdaságpolitikai lépéseiről, az euró bevezetésének tervéről beszélgettünk. Az interjút itt hallgathatják vissza:
Gyors reformokra van szüksége Magyarországnak
A Tisza Párt ígéreteinek egyik sarkalatos pontja az volt az uniós források „hazahozatala”, a párt ettől a mintegy 8000 milliárd forintos összegtől várná a magyar gazdaság fellendítését. Ugyanakkor a májusban hivatalba lépő kormánynak gyors reformokat kell végrehajtania, hogy valóban ki tudja szabadítani a blokkolt forrásokat – figyelmeztet az Erste Bank. Hozzáteszik, hogy a Tisza Párt kétharmados parlamenti többsége komoly várakozásokat épített fel, hogy a szükséges reformokat gyorsan végre tudják hajtani.
Az intézményi környezet javulása nem csak az uniós források felszabadításához nélkülözhetetlen, de növekedésbarát környezetet is teremthet Magyarországon
- fogalmaznak a bank elemzői.
Példaként említik az igazságügyi reformot és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, mint lehetséges „alacsonyan lógó gyümölcsöket”. Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásával viszonylag gyorsan tudna komoly eredményt felmutatni az új kormány.
Hosszabb távon a Tisza Párt kimondott célja az euró bevezetése, amihez első lépés lehet a bankunióhoz való csatlakozás akár már rövid távon az Erste szerint.
Az uniós forrásokhoz való hozzáférés kapcsán ugyanakkor bőven vannak még feladatok az új kormány előtt. A helyreállítási alap (RRF) mintegy 10 milliárd eurójának kiszabadításához például teljesíteni kellene mind a 27 úgynevezett szuper mérföldkövet.
Ráadásul az augusztus végi lehívási határidő miatt az idő is sürget, bár az elemzők szerint a kormány gyors reagálása mellett Brüsszel részéről is jöhet rugalmasság. A befagyasztott kohéziós források esetében ilyen időnyomás nincs, de komoly feltételek vannak a pénzek felszabadítása előtt.
Hogyan kellene kezelni a strukturális kihívásokat?
Rövidtávon az uniós források felszabadítása adhat egy lökést a magyar gazdaságnak, az új kormánynak azonban a hosszútávú, strukturális növekedési kihívásokat is kezelnie kell majd.
Az egyik ilyen kérdés a munkaerő termelékenysége, melyben a magyar kkv-k mindössze az uniós átlag 54,4 százalékán állnak, ami még a nagyvállalatok 60 százalékos értékétől is elmarad. Ez a kettősség a magyar és a nemzetközi tulajdonú cégeknél is megjelenik, éppen ezért a hazai tulajdonú kkv-k hatékonyságnövelése kritikus pont lehet a következő évek magyar gazdaságpolitikájában és egyben fontos kitörési pontot is jelenthet.
Az Erste elemzése a termelékenység kapcsán az MNB adatait idézi, melyek szerint a legnagyobb hozzáadott értéket Magyarországon a feldolgozóipar állítja elő, ezt követi a turizmus és a logisztika, valamint a tudományos és támogató szolgáltatások. Az ezekbe a szektorokba tartozó vállalkozások a GDP nagyjából felét állítják elő, így a termelékenységük a teljes magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú. A rossz hír, hogy ennek a termelékenységnek a növekedése az utóbbi években lelassult.
Nem csak Magyarországon, hanem az egész közép-kelet-európai régióban probléma, hogy a vállalkozások innovációs hajlandósága elmarad az uniós átlagtól és az Egyesült Államoktól. Ezen belül is nálunk a második legmagasabb azoknak a cégeknek az aránya, akik egyáltalán nem terveznek innovációt. Nálunk még mindig inkább az jellemző, hogy a cégek a költségben versenyeznek, nem a termékben – állapítják meg az elemzők.
A magyar gazdaságot visszafogja a bürokrácia mérete is, az adminisztratív eljárások bonyolultsága és a gyakran változó törvényi háttér és adózás hátráltatják a cégeket. A kampányban elhangzott ígéretek alapján az új kormány egy kiszámíthatóbb és piacbarátabb gazdaságpolitika felé mozdulhat el
– írják az elemzők. Ez pedig középtávon fokozatosan javíthatja a fogyasztói és üzleti bizalmat, ezen keresztül pedig a növekedést is támogathatja.
Fenntartható a forint ereje?
A választásokat követően érdemben erősödött a forint, a Tisza Párt győzelme nagyrészt be volt árazva, de a kétharmados többség kellemes meglepetés volt a piacnak. Az Erste szerint összességében erős maradhat a forint a következő időszakban, ugyanakkor az euró bevezetése előtt nem számítanak robbanásszerű felértékelődésre, mint annak idején a szlovák korona esetében. A magyar deviza további erősödése akadályokba ütközhet az inflációs különbözet, a költségvetési kihívások és a külkereskedelmi mérleg romlása miatt.
Kérdés, hogyan reagál majd az új kormány hivatalba lépésére a jegybank. Az eddigi nyilatkozatok alapján a felek jó kapcsolatra törekednek. Az erősebb forint megnyithatná az utat a kamatcsökkentés előtt, azonban a geopolitikai feszültségek éppen ellentétes hatást váltanak ki. A Magyar Nemzet Bank legutóbbi kamatdöntő ülése után Varga Mihály jegybankelnök is számos kérdést kapott az új kormánnyal kapcsolatban. Majd a Hvg-nek adott interjúban is kitért a leendő kabinet és az MNB várható együttműködésére.
Éppen ezért az Erste Bank szerint a mostani helyzetben az MNB akár erősebb forintot is tolerálhat, hogy ellensúlyozza a magasabb energiaárak hatását. Az infláció tetőzése után 2027-ben akár gyors ütemű kamatcsökkentés is jöhet, de továbbra is fennáll a kockázata, hogy előbb lép majd a jegybank
– írják az elemzésben.
Az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások a következő időszakban folyamatosan csökkenthetik a magyar eszközök kockázati felárát és szűkíthetik az állampapírok hozamfelárait. Ez pedig a költségvetés szempontjából is pozitív lehet a finanszírozási költségek csökkenésén keresztül.
Az elemzésben hangsúlyozzák, hogy Magyarország jelenleg mindhárom nagy hitelminősítőnél közel van a befektetésre ajánlott kategória határához, hiteles középtávú költségvetési tervre lenne ahhoz szükség, hogy a fájdalmas leminősítést elkerülje.
Az Erste Bank várakozásai szerint az új kormány viszonylag lassú és fokozatos költségvetési kiigazításra készül, ami összhangban van a sokat hangoztatott euróbevezetési tervekkel is. A kiadásokon elsősorban a közbeszerzések túlárazásának csökkentésével és az állami presztízsberuházások visszafogásával tud segíteni az új kormány, hosszabb távon pedig az alacsonyabb kamatköltségek is megjelenhetnek.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
