Magyarországon az emberek alapvetően egyházi és családi ünnepnek tartják a húsvétot, de sokan hangsúlyozzák hagyományőrző, a népszokásokat felelevenítő jellegét is, így a társadalom több mint fele részt vesz a locsolkodásban
Magyarországon az emberek alapvetően egyházi és családi ünnepnek tartják a húsvétot, de sokan hangsúlyozzák hagyományőrző, a népszokásokat felelevenítő jellegét is, így a társadalom több mint fele részt vesz a locsolkodásban
Hat a válság a húsvétra is, a családok egyharmada kevesebbet szándékozik költeni az ünnepek alatt, mint tavaly, és minden negyedik munkavállaló dolgozik majd valamennyit az ünnepek alatt - tájékoztatta kutatásának eredményéről a Szonda Ipsos az MTI-t hétfőn.
Elsősorban az idősek és az alsóbb társadalmi rétegek fogják vissza a költekezést a felmérés szerint. A háztartások fele azonban bízik abban, hogy tud annyit költeni az ünnepekre, mint korábban - olvasható a kutatás eredményeit összefoglaló közleményben.
A húsvét idén a munkavállalók 54 százalékának háromnapos ünnep lesz, de vannak, akik már pénteken sem dolgoznak és hosszú hétvégét terveznek - közölték. A telefonos módszerrel, 1000 ember megkérdezésével készült közvélemény-kutatás szerint a felnőttek 39 százaléka megy húsvétkor templomba. A húsvéti körmenet kevésbé elterjedt, a lakosság 17 százaléka - főként az idős korosztály - tervezi, hogy részt vesz ilyen eseményen.
A részvétel miséken, istentiszteleteken főként az idősekre és a falvak lakóira jellemző, a szabadidős programokat pedig inkább a fiatalok, a diplomások és a vidéki városok lakói választják kikapcsolódásként - állapították meg.
A közvélemény-kutató cég tájékoztatása szerint Magyarországon az emberek alapvetően egyházi és családi ünnepnek tartják a húsvétot, de sokan hangsúlyozzák hagyományőrző, a népszokásokat felelevenítő jellegét is, így a társadalom több mint fele részt vesz a locsolkodásban. Leginkább a húszas, harmincas korosztályok őrzik a locsolkodás népszokását (62 százalék). A vidéki és a budapesti locsolkodók számarányában nem számottevő a különbség, 55, illetve 49 százalék.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Izsó Márton - Csabai Károly | 2026. június 22. 10:14
Pleschinger Gyula Márkkal, a Wood & Company magyarországi vagyonkezelési részlegének vezetőjével a keddi kamatdöntés előtt beszélgettünk a világgazdaságban zajló folyamatokról, azok várható magyarországi hatásairól.
Titkos megállapodást, paktumot feltételez a Fidesz amögött, hogy hét alkotmánybíró kizárási okot jelentett be, ami miatt lekerült az Alkotmánybíróság (Ab) napirendjéről Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványának tárgyalása.
Magyarországon az emberek alapvetően egyházi és családi ünnepnek tartják a húsvétot, de sokan hangsúlyozzák hagyományőrző, a népszokásokat felelevenítő jellegét is, így a társadalom több mint fele részt vesz a locsolkodásban 
Néhány nap múlva már érvényessé is válik a változás. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
