Ma reggel a Reuters adott hírt arról, hogy diplomáciai forrásokból úgy értesült, ma megtörténhet a finn csatlakozási kérelem bejelentése. Délelőtt aztán Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök közös közleményben jelentette be, véleményük szerint
"Finnországnak haladéktalanul NATO-tagságért kell folyamodnia", és bíznak abban, hogy gyorsan,"a következő néhány napban megtörténnek azok a lépések, amelyek e döntés meghozatalához szükségesek a nemzet részéről".
A tényleges csatlakozásra persze majd csak később kerülhet sor, de a NATO vezetői korábban arról beszéltek, "tárt karokkal várják" Finnországot és Svédországot, így a folyamat viszonylag hamar lezárulhat. A hírek szerint egyébként Svédország is hamarosan bejelentheti csatlakozási szándékát.
A csatlakozás ratifikációja egy évig tarthat, de már ebben az időszakban is megindulhat a két ország haderejének integrációja a NATO kötelékébe, valamint NATO-egységek is települhetnek az országba.
Oroszország többször is megfenyegette a két skandináv államot, hogy a szövetségbe való belépésük "súlyos következményekkel" járna, de az ukrajnai háború alakulása miatt Moszkva jelenleg nem lenne képes katonai válaszlépéseket tenni a két ország ellen - legalábbis hagyományos eszközökkel. Tegnap Boris Johnson brit miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy Nagy-Britannia már a hivatalos csatlakozás előtt is a két ország segítségére sietne külső agresszió esetén, és a britek várhatóan kétoldalú kölcsönös segítségnyújtási egyezményt is aláírnak a finnekkel és a svédekkel.
Tegnap megkérdezték Sauli Niinisto finn elnököt arról, hogy Oroszország elleni provokációnak tekinthető-e országa NATO-csatlakozása, mire az elnök azt válaszolta, az események ilyetén alakulásáért Putyin orosz elnök a felelős.
"A válaszom az lenne neki, hogy ön okozta ezt. Nézzen a tükörbe."
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
