6p

Svédország és Finnország belépése az észak-atlanti szövetségbe „sima ügy”, akár már idén megtörténhet, Moszkva pedig nem tudja azt megakadályozni, vélik hazai szakértők. A két északi ország már eddig is összefonódott a NATO-val, így csatlakozásuk inkább szimbolikus jelentőségű lenne. A semlegesség feladását ugyanakkor aggályok is övezik: a svédek a történelmi szerepüket féltik, a finnek egy része pedig attól tart, hogy a NATO nem védené meg a több mint ezer kilométeres finn-orosz határt.

Finnország és Svédország valószínűleg hamarosan kérni fogja csatlakozását a NATO-hoz, az észak-atlanti katonai szövetség pedig fel fogja venni őket a tagjai közé, hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) online kerekasztal-beszélgetésén.

A csatlakozás „sima ügy lesz” a svédek, a finnek és a NATO részéről is

- vélekedett Jójárt Krisztián, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa.

Új korszak küszöbén: Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a katonai szövetség rendkívüli ülésén Brüsszelben 2022. március 16-án. Fotó: NATO
Új korszak küszöbén: Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a katonai szövetség rendkívüli ülésén Brüsszelben 2022. március 16-án. Fotó: NATO

A két kormány a parlamenti konzultáció után, május 13-án jelentheti be a belépési szándékot, amelyet már a júniusi NATO-csúcson megtárgyalhat a szövetség. A konzultációs (majd a ratifikációs) időszak a szokottnál jóval rövidebb lehet, így a belépésre akár már idén sor kerülhet, mondta Wagner Péter, a KKI vezető kutatója.

Egy korszak vége

Ami az okokat illeti, Svédország és Finnország egyértelműen az ukrajnai orosz invázió miatt tervezi feladni a semleges státusát – erről tanúskodnak a közvéleménykutatási adatok is. Míg a háború előtt a finneknek 24, a svédeknek pedig 37 százaléka támogatta a csatlakozást, addig áprilisra 68, illetve mintegy 50 százalékra ugrott ez az arány.

A politikai erők – egyes baloldali, Amerika-szkeptikus pártok kivételével – pedig egységesen beálltak a belépési tervek mögé.

Ez egy korszakhatárt jelentő háború, amelyben sok korábbi alapvetés felülíródik. Ezek egyike a svéd-finn semlegesség

- fogalmazott Jójárt Krisztián.

Pedig a semlegességnek mindkét, történelmileg egymással összefonódó országban komoly hagyományai vannak. A svédek és a finnek 600-700 éven keresztül egy fedél alatt éltek. 1809-ig ugyanis svéd kézen volt Finnország, ami alapvetően meghatározta az arculatát, mondta Annus Ildikó.

Az ELTE tanársegédje emlékeztetett: Svédország 1814-ben vívta a mindmáig utolsó háborúját.

Ezt követően 100 éves békekorszak következett (az első világháborúig), amely idő alatt a svédek megtanulták értékelni a békét.

A II. világháborúban szintén ragaszkodtak a semlegességhez, mindkét oldalnak – így a náci Németországnak is – engedményeket tettek, cserében segítettek a menekülteknek és a testvérállamoknak. A „kistestvér” Finnország pedig azért is maradt semleges, mert „együtt mozog” Svédországgal, fűzte hozzá.

Sima ügy

Ami a NATO-csatlakozás részleteit illeti, a feltételek teljesítése egyik országnak sem jelenthet akadályt. Mindkettő hadserege a nyugati haditechnikát használja, folyamatos modernizáción ment keresztül, eddig is együttműködött a NATO-val, és kompatibilis annak haderejével.

Haditechnikai-katonai értelemben bármikor csatlakozhatnak

- vélekedett Wagner Péter, aki szerint a NATO-csatlakozás eddig is inkább politikai döntés volt.

A két ország és a NATO közötti védelmi együttműködés pedig már most olyan szoros – mondja Jójárt Krisztián –, hogy a csatlakozás tartalmilag nem is hozna nagyon jelentős változást:

Inkább szimbolikus jelentősége van a belépésnek.

Ezzel párhuzamosan Rácz András lapcsoportunk múlt heti rendezvényén azt mondta: mindkét államnak titkos katonai megállapodása van az Egyesült Államokkal, amely feltételezhetően már eddig is segítséget biztosított volna a számukra külső agresszió esetén. Belépés esetén pedig hivatalosan is „biztonsági garancia” illeti majd meg őket.  

Putyin tehetetlen

A NATO újabb bővülésének ugyan nem örül Moszkva – az orosz vezetés katonai és politikai következményeket helyezett kilátásba, és megpróbálja majd „kiegyensúlyozni a helyzetet” –, gyakorlatilag semmit sem tehet ellene. 

Az oroszoknak eszközük és szándékuk sincs arra, hogy megakadályozzák a csatlakozást. Már eddig is de facto a NATO részeként könyvelték el őket. És az sem véletlen, hogy Putyin eddig nem szólalt meg a kérdésben

- fogalmazott Jójárt Krisztián.

Válaszul a Kreml atomtölteteket telepíthet a balti-tengeri kikötővárosba, az orosz exklávénak számító Kalinyingrádba – egyes feltételezések szerint már most is vannak ott ilyen töltetek –, és katonai egységeket vezényelhet a határhoz, már ha lesz még mozgósítható hadereje. (Tömegpusztító fegyverek bevetését ugyanakkor aligha kockáztatják meg, erről szintén Rácz András beszélt Klasszis Klubunkban.)

A függetlenség feladásának persze vannak negatív oldalai is.

Vannak viták arról, nem biztos, hogy jó, ha a NATO és Oroszország mindenhol egymás útjában áll

- magyarázta Annus Ildikó.

Másrészt Svédországnak történelmileg-kulturálisan is nagyon fontos a semlegesség: a harmadik utas politika tette fajsúlyossá és emelte különleges helyre az országot.

Enélkül nem tudnak majd például olyan közvetítő szerepet vállalni, mint eddig.

A finnek pedig, akiknek több mint 1000 kilométeres közös határszakaszuk van Oroszországgal, nem bíznak egységesen abban, hogy a NATO meg tud vagy akar majd védeni egy ilyen hosszú határszakaszt egy esetleges orosz agresszió esetén. És felmerül aggályként az is, hogy mi lesz, ha egy nem megfelelő ember kerül az amerikai elnöki székbe, mondta az ELTE tanársegédje.

Újjáéledt traumák

Finnországban persze még emlékeznek a II. világháborúra, amikor Oroszország lerohanta őket, valamint elcsatolta Karéliát (ez volt a finnek Trianonja): akkor több mint 400 ezer finnt telepítettek át az új határon belülre.

Ezeket a képeket előhívta az ukrajnai háború

- jegyezte meg Wagner Péter a közhangulat radikális megváltozására utalva.

Videónkat arról, hogy mit gondol az utca embere az orosz-ukrán háborúról, itt nézhetik meg: 

A háború hátteréről beszélgettünk a közelmúltban Rácz András Oroszország-szakértővel. Interjúnkat, amelyben többek között szóba kerül az atomháború veszélye, Magyarország biztonsága, Putyin célrendszere, az ukrán nacionalizmus és egy állítólagos NATO-ígéret, itt tekinthetik meg:

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG