A hivatalos svédországi látogatáson tartózkodó Johnson a Downing Street ismertetése szerint kijelentette: a megállapodás lehetővé teszi a hírszerzési értesülések szélesebb körű megosztását, kiterjedtebb közös hadgyakorlatok megtartását és a közös technológiai fejlesztési programok bővítését.
Olyan segítséget adnának a britek, amilyet kérnek a svédek
Az aláírás utáni sajtóértekezleten - arra a kérdésre, hogy Svédország milyen jellegű brit segítségre számíthatna szükség esetén - Johnson úgy fogalmazott: ha Svédországot támadás érné és Londonhoz fordulna segítségért, "mondani sem kell", hogy Nagy-Britannia segítséget nyújtana, de ennek jellege attól függne, hogy a svéd kormány pontosan milyen támogatást igényel.
A szerdán aláírt kétoldalú biztonsági egyezmény úgy fogalmaz, ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik "különböző módokon" segítséget nyújtana, és e segítségnyújtás "történhet katonai eszközökkel is".
Magdalena Andersson a Johnsonnal tartott szerdai közös sajtóértekezleten kijelentette: Svédország a Nagy-Britanniával kötött egyezmény aláírása után nagyobb biztonságban van, mint eddig, akkor is, ha úgy dönt, hogy csatlakozik a NATO-hoz, de akkor is, ha nem lesz az atlanti szövetség tagja.
Arra a kérdésre, hogy Svédország milyen reakcióra számít Moszkva részéről abban az esetben, ha úgy dönt, hogy kéri felvételét a NATO-ba, a svéd kormányfő csak annyit mondott: Oroszország már jelezte, hogy reagálna a svéd NATO-csatlakozási kérelemre, de nem egyértelmű, ez milyen válaszlépéseket jelentene orosz részről.
Magdalena Andersson szerint az eddigi nyilatkozatokból az lenne valószínűsíthető, hogy Oroszország növelné katonai jelenlétét az északi térségben.
A londoni miniszterelnöki hivatal szerdai tájékoztatása szerint Boris Johnson svédországi és finnországi látogatásán biztosítja vendéglátóit, hogy Nagy-Britannia tántoríthatatlanul támogatja a NATO "nyitott ajtók" politikáját, vagyis a szövetség nyitottságát új tagok felvételére.
Ugyanezt a minap Liz Truss brit külügyminiszter is hangsúlyozta, kifejezetten Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozásának kérdésével kapcsolatban.
(MTI)
Bár az eltelt időszakban mérséklődő tendencia rajzolódott ki, a BUX index mégis 9,3 százalékkal emelkedett az első negyedévben. 
