A két ország több fronton is eltérő értékeket képvisel: a globális egészségügyi helyzet, a gazdaságpolitika, az emberi jogok az utóbbi időben mind próbára tették Washington és Peking kapcsolatát. Washington számára ezek mellett egyre nagyobb aggodalmat kelt Kína egyre csak növekvő befolyása a délkelet-ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint az, hogy Peking nem ítélte el Oroszország ukrajnai háborúját, sőt, esetleg támogatja is olyan eszközökkel, amelyek katonai célra felhasználhatók.
Hszi felszólította az Egyesült Államokat, hogy tartsa magát az "egy Kína" elvhez Tajvannal kapcsolatban, tettei és szavai legyenek összhangban ezen a területen. Peking Kína egyik tartományának tekinti Tajvant.
A két nagyhatalom között ismét feszültség támadt nemrég, amikor Nancy Pelosi, az Egyesült Államok képviselőházának elnöke bejelentette, hogy Tajvanra látogat, ami diplomáciai nyelven nyílt amerikai támogatást jelent. Biden a múlt héten újságíróknak elismerte, hogy Pelosi augusztusra tervezett tajvani utazása az amerikai hadsereg tisztségviselői szerint "nem volna jó ötlet".
A kínai államfő korábban kijelentette: nem zárja ki, hogy akár erőszakot alkalmazzon annak érdekében, hogy elfoglalja Tajvant és ténylegesen egyesítse a szigetet Kínával. A kínai elnök hangsúlyozta továbbá a kétoldalú egyeztetések fontosságát. Mint elmondta, ez különösen az olyan fontos ügyek esetében szükséges, mint "a makrogazdasági irányvonalak összeegyeztetése, a globális ipari és ellátási láncok stabilitása, és a világszerte tapasztalható energia- és élelmezési válság".
Biden és Hszi legutóbb márciusban tárgyalt egymással, ekkor az amerikai elnök a kínai államfő értésére adta, hogy "következményei lesznek", ha kiderül, hogy Peking katonailag segíti Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban.
Az orosz agresszió Ukrajnában felgyorsította Moszkva befolyásának csökkenését a dél-kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokban. Káncz Csaba jegyzete. 
