Martonyi János külügyminiszter szerint az uniós tagállamok közös fellépésére van szükség a válságban, mert az "alaptalan leminősítések sorozata ma már tucatnyi országot érint".

Az adósságot "közössé kell tenni"?

A Külügyminisztérium az EU 2014-2020 közötti költségvetéséről társadalmi egyeztetést kezdeményezett, amelynek a Magyar Tudományos Akadémián tartott hétfői nyitókonferenciáján a tárcavezető elmondta, az EU létrejötte óta a legsúlyosabb válságát éli, "az integráció megroppanásának veszélye fenyeget". Eleinte csak egyes országokat érintett a válság, jelenleg azonban már az euróövezet egészét fenyegeti, amit azt jelenti, hogy az EU jövője a tét - hangoztatta.

A miniszter szerint elengedhetetlen, hogy minden tagállam "rendet tegyen a háza táján", vagyis az államháztartásában. Emellett "fokozatosan fel kell építeni a közös felelősség érvényesítésének pénzügyi eszközeit", el kell indulni az adósságok közössé tétele felé - mutatott rá. Úgy vélte, erős közös politikákra is szükség van.

Martonyi János a Parlamentben

Magyarország nem akar az EU perifériáján maradni, a csatlakozás az euróövezethez alapvető politikai és gazdasági érdeke - emelte ki. Emlékeztetett, még mindig az EU a világ elsőszámú gazdasági hatalma, eladósodottsági szintje alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké vagy Japáné - legalábbis egyelőre.

"Elfogadhatatlan, hogy nekünk kevesebb jut"

Martonyi János a következő többéves uniós költségvetési keretről szóló európai bizottsági javaslattal kapcsolatban elmondta, a kohéziós politika a versenyképességi EU2020 stratégia céljainak elérésben központi elem, azért van rá szükség, hogy a tagállamok közötti gazdasági különbségek eltűnjenek.

A miniszter kijelentette, "politikailag elfogadhatatlan", hogy a 2014-2020 közötti időszakban a jelenlegi költségvetéssel összevetve Magyarországnak 20 százalékkal kevesebb jut a kohéziós politika forrásaiból, ezért minden érintettel egyeztetnek, hogy megoldást találjanak erre a problémára. A Magyarországnak szánt források csökkenésének oka, hogy általános korlátot vezetnének be, ami azt jelenti, hogy minden tagállam legfeljebb a GDP-je 2,5 százalékának megfelelő összeghez juthat hozzá, valamint az, hogy a bizottság a jelenleg kedvezőtlen növekedési prognózisok alapján dolgozta ki tervét - közölte.

Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy habár a bizottság már nyáron közzétette javaslatát a költségvetésről, és úgy gondolták, az erről szóló vita legkésőbb a 2012 második félévében esedékes ciprusi EU-elnökség végére lezárul, a diskurzus fő témája azóta is a gazdasági válság. Korábban azt hitték, ezen már túl vannak, és 2011 nem a válságkezelésről, hanem "az EU talpra állításáról, megerősödéséről" szól majd - mondta.