|
| A libanoni Dalati & Nohra fotóügynökség által közreadott képen Szaad Haríri libanoni kormányfő lemondása előtt egy nappal. (Fotó forrása: MTI/EPA/Dalati Nohra) |
Ez az első alkalom, hogy az egykoron a Közel-Kelet Svájcaként is emlegetett ország fizetésképtelenséget jelentett.
"Nem volt könnyű döntés" - mondta. "Libanon adóssága nagyobb, mint amit az ország elbír" - tette hozzá. A közel-keleti országban az államadósság eléri a bruttó hazai termék (GDP) 170 százalékát.
Libanonban az 1975-1990-es polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet. Október óta folyamatosak a tüntetések. A megmozdulások Szaad Haríri előző kormányfő lemondásához vezettek.
A korábban egyetemi professzorként dolgozó Diab televíziós beszédében megvédte a kormány szombaton hozott döntését a szuverén adósság törlesztésének felfüggesztéséről és a hitelezőkkel az adósság átütemezésről való tárgyalások megkezdését. "A fizetés felfüggesztése az egyetlen módja, hogy finanszírozhassuk állampolgáraink szükségleteit" - mutatott rá. Hozzátette: Libanon azt tervezi, hogy tárgyal hitelezőivel adóssága átstrukturálásáról.
Az országra jelentős nyomás nehezedik a nemzetközi pénzintézetek felől. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap megszorító intézkedéseket követel a pénzügyi támogatásért cserébe.
Egy megjelent lista miatt.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
