Folyamatos tárgyalásokat folytatunk az amerikai kormányzattal ebben a kérdésben, és megerősíthetem, hogy az első ellenvámintézkedések hatályba lépésének időzítését módosítottuk, ez azonban nem változtat az intézkedéseink hatásán – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtök éjszaka Brüsszelben.
A EU-tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követő sajtótájékozatón a testület elnöke kiemelte, hogy az EU elvben ellenez mindenféle vámot. A vámok olyanok, mint az adók: rosszak a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak egyaránt, az Atlanti-óceán mindkét oldalán – fogalmazott.
Von der Leyen szerint a szükséges ellenintézkedések nagyon fontosak, mert az Egyesült Államok vámjainak lehetséges hatása akár 28 milliárd dollár is lehet, míg az Európai Unió 26 milliárd euró értékű ellenintézkedéssel válaszol.
Mint mondta, az ellenintézkedések halasztásának az a célja, hogy megtalálják a megfelelő termékegyensúlyt, amely tükrözi a termelők, az exportőrök és fogyasztók érdekeit, és természetesen minimalizálja a negatív hatásokat az európai gazdaságra nézve.
Tartjuk magunkat a célokhoz?
A bizottság elnöke a csúcstalálkozó témáit taglalva elmondta: az energia terén érdekes vitát folytattak a vezetők és világosan kiderült, hogy az energiaárak csökkentésének legjobb módja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiák, vagyis a nukleáris energia és a megújulók felé való elmozdulás.
„A fosszilis tüzelőanyagok, amelyeket importálunk, a legnagyobb árnövelő tényezők”
- hívta fel a figyelmet.
A bizottság által szerdán bemutatott megtakarítási és beruházási unió nevű cselekvési tervvel kapcsolatban elmondta: Európa vezető a megtakarítások terén, ám ez elsősorban az amerikai piacot erősíti az európai tőkepiac széttagoltsága és lassúsága miatt. A cselekvési terv célja, hogy a polgárok jobb hozamot érjenek el, miközben a vállalkozások könnyebben hozzáférjenek a tőkéhez. Ehhez egy egységes piac kialakítása szükséges, amely vonzóvá teszi a pénz elhelyezését az EU-ban – tette hozzá.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Mint mondta, a megbeszélések az egyes iparágakra is összpontosítottak. A tiszta ipari megállapodás az energiaigényes és tiszta technológiai iparágakat célozza. Stratégiai párbeszédet folytattak az autóiparral és az acéliparral, mindkettőhöz akcióterv készült. A következő kiemelt szektor a vegyipar lesz.
"Az alapelv az, hogy egyértelműen kitartunk céljaink mellett – például a klímasemlegesség 2050-re –, de közben támogatjuk az iparágakat, hogy elérjék ezeket a célokat. Ez hatalmas átalakulás, és ezt közösen tesszük meg
- jelenttette ki.
Von der Leyen szerint az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyv bemutatása kiemelten fontos lépés volt, hiszen a versenyképesség és a védelem elválaszthatatlan egymástól "Ha valakiben még voltak kétségek ezzel kapcsolatban, mára ezek eloszlottak: a fejlődés és előrelépés már nem csupán előny, hanem elengedhetetlen szükségszerűség – hangsúlyozta.
Emlékeztetett, hogy március elején a tagállami vezetők történelmi megállapodásra jutott a védelmi képességek és kiadások közös növeléséről. Ennek részeként most bemutatták a Readiness 2030 programot, amely az Európai Unió védelmi és biztonsági stratégiáját alapvetően határozza meg a következő években. Kiemelte, hogy a tagállamok számára megnyitják a nemzeti mentesítési záradékot, amely biztosítja, hogy védelmi kiadásaikat növelhessék anélkül, hogy ezzel túllépnék az uniós költségvetési korlátokat.
Hozzátette, hogy a bizottság előterjesztette SAFE (Security Action for Europe) programot, amelynek középpontjában a közös beszerzés és az ipari együttműködés áll. Ezen keresztül akár 150 milliárd eurónyi hitel válik elérhetővé a tagállamok számára, amelyet védelmi beruházásokra fordíthatnak.
Emmanuel Macron francia elnök a tanácskozás végén úgy nyilatkozott, hogy az új közös uniós hitelfelvétel elkerülhetetlen lesz, de erről még nincs teljes kompromisszum. Megjegyezve, hogy a megfelelő pénzügyi eszköz kiválasztásáról később kell majd tárgyalni, mivel ez elkerülhetetlenül megosztja az EU-tagállamokat.
Az EU kezdeményezésével a tőkepiaci unióval kapcsolatban – amelynek célja az európai tőkepiacok mélyebb integrációja és egységesítése – Macron azt nyilatkozta, hogy az EU-tagállamok képesek lesznek megoldást találni a tőkepiaci felügyelet kérdésében fennálló nézeteltéréseikre. Hangsúlyozta, hogy a tőkepiaci unió létrehozása Európa számára prioritás, hozzátéve hogy az a döntés, miszerint a pénzügyi felügyeletet EU-szintre kell-e emelni, vagy nemzeti hatáskörben kell megtartani, „nem lehet akadályozó tényező”.
