A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács főtitkára közleményében kiemelte: mivel a mesterséges intelligencia egyre inkább formálja a világot, erejét és lehetőségeit az előítéletek azonosítására és a nemek közötti egyenlőtlenség kezelésére kell irányítani.
"Hacsak nem tanuljuk meg, miként aknázzuk ki a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a nemek közötti egyenlőtlenség felszámolására és a megkülönböztetés megelőzésére, a mesterséges intelligencia olyan erővé válhat, amely állandósítja és felerősíti ezeket az egyenlőtlenségeket" - fogalmazott.
Az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia által támasztott kihívások kezelése az Európa Tanács által a nemek közötti egyenlőség témakörében elfogadott, 2024-2029 közötti időszakra szóló új stratégia egyik kiemelt területe.
Az új stratégia megerősíti a tagállamok elkötelezettségét amellett, hogy Európa mindenki számára elérhető módon a nemek közötti egyenlőséget biztosító kontinenssé váljon - emelte ki.
"Ez a kötelezettségvállalás cselekvést igényel. Tekintettel a mesterségesintelligencia-rendszerek fejlődésére, fokoznunk kell erőfeszítéseinket az egyenlőtlenség szakadékának áthidalására" - tette hozzá közleményében az Európa Tanács főtitkára.
Az Európai Bizottság, valamint Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő ugyancsak nőnap alkalmából Brüsszelben kiadott közös közleményében arra hívta fel figyelmet, hogy a nők aránya a politikában messze van attól, hogy megfelelően reprezentálja a sokszínű társadalmakat. A parlamenti képviselők között a nők aránya jelenleg átlagosan 33 százalék az uniós tagállamokban és 26,5 százalék globálisan - jegyezték meg.
"Többet kell tennünk a nők politikába való bevonásának ösztönzése és előmozdítása érdekében" - fogalmaztak.
Kiemelték: sajnálatos módon a világ számos részén a nőket még mindig akadályozzák abban, hogy részt vegyenek a közéletben, bizonyos esetekben pedig teljesen kizárják őket a döntéshozatalból és a nyilvános térből. A nők továbbra is megkülönböztetéssel szembesülnek, és fokozottan ki vannak téve az erőszaknak úgy a való életben, mint az internetes térben. Ez a jelenség különösen a politikusok, újságírók és aktivisták, valamint az emberi jogvédők esetében súlyos - emelték ki.
"Az európai parlamenti választások évében arra buzdítunk minden nőt, hogy éljen szavazati jogával, foglalja el helyét a társadalomban, és érezze magát felhatalmazva a politikai életben való részvételre" - tették hozzá.
A nemzetközi nőnapot 1911-ben ünnepelték meg először, időpontja 1913 óta március 8. Az ENSZ Közgyűlése 1977-ben tette hivatalos ünneppé. (MTI)
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
