A friss Magyar Közlönyben egy sor igen izgalmas kormánydöntés látott napvilágot, a legnagyobb horderejűt cikkünk végén találják meg olvasóink, ígérjük, lesz nagy meglepetés.
Az egyik kormányhatározat a hazai felsőoktatás aktuális vitatémájához kapcsolódik. Igen, a kínai Fudan Egyetem Magyarországra településéről van szó, a gigantikus beruházás Csepelnek azon a részén valósul meg, ahol a kormánynak eredetileg más tervei - a Diákváros megépítése - voltak. A kormány állítása szerint ezek a tervek nem változtak, a két intézmény békésen meg fog férni egymás mellett, és amiatt sem kell aggódni, hogy a kínai fél - jó szokásához híven - a hírszerzési, titkosszolgálati manővereinek adna álcát az egyetem idetelepülésével.
A most megjelent kormányhatározat arról tanúskodik, hogy az Orbán-kormánynak valamiért nagyon sürgős a Fudan Egyetem fogadása. A megjelent szöveg szerint:
"A Kormány felhívja a Budapest Diákváros megvalósításáért, valamint a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyarországi felsőoktatási intézmény működési környezete kialakításáért felelős kormánybiztost, hogy – szükség szerint az általa kijelölt személy útján – gondoskodjon a Magyarország Kormánya és a Fudan Egyetem [székhelye: Kínai Népköztársaság; 200433 Shanghai No. 220 Handan Road, elérhetősége: Budapesti Corvinus Egyetem (1093 Budapest, Fővám tér 8.)] között kötendő stratégiai megállapodás Kormány nevében történő aláírásáról."
Palkovics Lászlónak - merthogy az innovációs miniszterről van szó, aki ezt a feladatot is megkapta - azonnal kell cselekednie a határozat értelmében, vagyis az ügy nem tűr halasztást. Ez a sietség egybecseng azzal a Direkt36 értesülésével, mely szerint a kampuszt mindenképpen a kínaiaknak kell megépíteniük és a folyamatot nem szabad leállítani.
Van más, hasonlóan fontos elrendezni valója még a kormánynak. Egy másik kormányhatározat értelmében közel 17,2 milliárd forinttal emelik a terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó idei kiadások keretét a Belügyminisztérium fejezetén belül. Erre eredetileg 500 millió forintot állítottak be a költségvetésben.
Haladjunk tovább. Arról is született egy kormányrendelet, hogy idén június vége helyett december végéig kell a stratégiai társaságoknak jelentést tenniük a kormány felé, ha a cégben tőkeemelés történik, változik a tulajdonosi összetétel, kötvényt bocsátana ki, vagy átalakulásról, szétválásról döntenének. Ezzel az intézkedéssel a kormány azt kívánja megakadályozni, hogy "illetéktelen" kezekbe, illetve befolyás alá kerüljenek a stratégiai társaságok. Ezzel együtt kibővül a jogszabályi rész, hogy mi számít államérdeknek: a továbbiakban "a nemzetgazdasági szempontból alapvető gazdaságstratégiai érdekkel összefüggő közérdek" is annak számít. Eddig csak az szerepelt az idevágó törvényben, hogy "az ágazati európai uniós és nemzeti jog által nem szabályozott, a hálózatok és berendezések biztonságára és működőképességére, valamint az ellátás folyamatosságára vonatkozó közérdek" az államérdek.
Most jön az igazi csattanó! A törvényi definíció szerinti stratégiai társaságok köre kibővül a felsőoktatási intézményekkel, mint jogi személyekkel. Vagyis rájuk is vonatkozik a továbbiakban a belső döntéseik jelentési kötelezettsége a kormány illetékes minisztere felé. Ezzel vélhetően még szorosabb kontroll alá vonják az egyetemeket, főiskolákat. A rendelkezésnek megfelelően az oktatással kiegészül a stratégiai jelentőségű ágazatok listája. De nem csak ezzel bővült a felsorolás: a kommunikáció ugyan eddig is szerepelt a listán, ám eddig csak a távközlési része számított stratégiainak. A közlöny alapján azonban most már ide kell érteni a kiadói tevékenységet, a film, videó, televízióműsor gyártását, hangfelvétel kiadását, műsorösszeállítást, műsorszolgáltatást is. Magyarul a hazai sajtópiacon működő kiadókat is besorolják a stratégiai cégek közé, amelyekre a fenti megkötések - például a jelentési kötelezettség a cégen belüli változásokról - ugyanúgy vonatkoznak, mint az energetikai vagy közlekedési társaságokra. Mindennél beszédesebb a jogszabály címe, amely listázza e cégeket: Kormányrendelet a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges tevékenységi körök meghatározásáról.
A korábbi kétségeik után. 
