Az építőiparban kevésbé fertőzött a koronavírus
Áprilisban, a koronavírus tetőzéskor 2,1 százalékkal esett vissza az építőipar teljesítménye éves összehasonlításban - az új szerződések állománya még emelkedett is.
2020 áprilisában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, egyébként magas bázistól. Egyelőre úgy tűnik, a járványhelyzet nem hagyott mély nyomot az építőiparon: az előző hónaphoz képest - a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján - az építőipar termelése 1,3 százalékkal mérséklődött.
Az alábbi, fix bázusú (az adatokat 2015 havi átlagához hasonlító) grafikon is arról árulkodik, hogy nincs rendkívüli visszaesés az előző, a koronavírussal nem terhelt év építőipíri teljesítményéhez képest:
Forrás: KSH
Áprilisban mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 1,4, az egyéb építményeké 2,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, magas bázistól.
A kilátások sem olyan rosszak, mint egy hónapja tűntek: a megkötött új szerződések volumene 3,9 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 4,7, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 3,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Márciusban még - éves összehasonlításban - a megkötött új szerződések volumenében 9,9 százalékkal csökkenést jelentett a KSH az épületek építésére vonatkozó megbízások jelentős visszaesés miatt.
Forrás: KSH
2020 első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 0,7%-kal mérséklődött.
Az építőiparra tehát sokkal kevésbé nyomhatta rá a bélyegét a koronavírus - összehasonlításként: a magyar gazdaság motorjának tekinthető autóipar teljesítménye 80 százalékkal esett vissza éves szinten áprilisban; a teljes ipari termelés visszaesése sosem látott, 36 százalékot is meghaladó volt. Erről itt írtunk >>
A lakáspiacon is csak kis döccenőt éreztek
„Miközben számos más nemzetgazdasági ágazat szinte teljesen leállni kényszerült, az ingatlanfejlesztéseknek köszönhetően az építkezések, ha a tavalyitól némileg elmaradó volumenben is, de folytatódtak, ezáltal hozzájárultak a hazai gazdaság ellenállóképességének növeléséhez. Ezért is jó irány a rozsdaövezeti fejlesztések esetében alkalmazandó 5%-os áfakulcs” – kommentálta az adatokat Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója. Magyarország vezető lakásfejlesztőjénél azt tapasztalják, hogy a járványhelyzet okozta sokkot követően az újlakáspiacon a vevői oldal is kezd magára találni: májusban már az év eleji szint közelébe tért vissza a vevői oldal aktivitása. Az elmúlt hónapban a zöldövezeti projektek iránt érdeklődők száma már csak alig néhány százalékkal múlta alul a krízis előtti szintet, de az elmaradás a belvárosi fejlesztések esetében sem érte el a 10%-ot.
