A cikk erededileg az mfor.hu-n jelent meg.
2020 áprilisában az ipari termelés volumene a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 36,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - erről már az előzetes adatok alapján is beszámoltunk. Az egyértelmű volt, hogy a járvány miatti leállások következtében visszaesés várható, de ekkora csattanásra senki sem számított. Ez minden idők legnagyobb visszaesése, és az egyetlen olyan eset, amikor két egymást követő hónapban kétszámjegyű éves csökkenésről számol be a statisztikai hivatal. Egyetlen hónap alatt, márciushoz képest is (ami szintén egy rendkívül gyenge hónap lett az első járvány-reakciók miatt) 30,5 százalékkal esett vissza a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás.
A zuhanás igazán látványos, ha fix bázison, 2015 havi átlagához viszonyítva ábrázoljuk az ipar termelését, ahogy a KSH tette:
A részletes adatokból kiderül: gyakorlatilag a magyar gazdaság motorja állt le. A teljes iparon belül a feldolgozóipar súlya messze a legnagyobb, 94 százalékos - ennek a termelése 38 százalékkal zuhant vissza tavaly áprilishoz képest. (A bányászat még nagyobbat, 39 százalékot esett, de ennek súlya elenyésző a teljes ipari termelésen belül.)
Leállt a motor a feldolgozóiparban
A feldolgozóiparon belül hagyományosan a járműgyártásnak van a legnagyobb súlya; a járvány előtt, januárban ez az alág 31,1 százalékát adta a teljes feldolgozóipari termelésnek folyó áron számolva. Áprilisban ez az alág szenvedte el a legnagyobb zuhanást a feldolgozóiparon belül: 80 százalékkal esett a termelés tavaly áprilihoz számítva. Ezen belül az autógyártás gyakorlatilag megszűnt, a volumene 94 százalékkal zuhant; a közúti jármű alkatrészeinek gyártásál 69 százalékkal esett vissza. Ekkora zuhanás után nem csoda, hogy már nem a járműgyártás a legfajsúlyosabb alága a feldolgozóiparnak: egyetlen hónap alatt 16 százalékponttal esett a súly, 10,3 százalékra.
A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 21%-kal csökkent.
A közepes súlyú alágak közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 25, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 28 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. A legkisebb mértékben, 5,2 százalékkal a villamos berendezés gyártása csökkent.
A feldolgozóipari termelésből 16 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártását viszont kevésbé érintette a járvány. A termelés volumene 7,9 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos hónapjában. Az alábbi táblázatban a nagyobb súlyú alágak teljesítménye látható:
Az alágak közül a gyógyszergyártásban (egyedüliként) még növekedést is mért a KSH, nem is kicsit: a kibocsátás áprilisban 19,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Mind a hazai, mind a külpiaci kereslet kedvezően alakult - a gyógyszergyártás azonban még így is csak kevesebb mint 5 százalékát adja a teljes hazai feldolgozóipari termelésnek.
Ott a legnagyobb az esés az országban, ahol autógyár van
Ha területi bontásban nézzük az ipar teljesítményét, az látszik: az ipari termelés minden régióban visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb mértékben, 62 százalékkal Nyugat-Dunántúlon (a győri Audi és a szentgotthárdi Opel gyár is ide tartozik), majd a sorban Dél-Alföld (a kecskeméti Mercedes régiója) következik 43,9 százalékos visszaeséssel, de majdnem ugyanekkora a Közép-Dunántúl régió visszaesése (az esztergomi Suzuki vidéke) is: 42,8 százalék.
Hogyan tovább?
A nagy kérdés, hogy lesz-e V alakú felpattanás, vagyis a meredek zuhanás után hasonlóan gyorsan vissza tudnak-e állni a gazdasági szereplők a járványhelyzet előtti termelésre. Ennek az esélye egyelőre erősen kétséges: bár a termelés mostanra gyakorlatilag mindenhol beindult, a kereslet, a megrendelések száma egyelőre sok ágazatban nem közelíti meg a válság előtti szintet, az ellátási láncok működése sem zavartalan. A hazai autógyárakban is elindultak a műszakok, de egyelőre csak fokozatosan, csökkentett üzemmódban gyártanak, így a májusi ipari termelési adatokon még biztosan erős nyoma lesz a koronavírusnak - korrekció biztosan lesz, a kérdés, hogy milyen tempóban zajlik a visszarendeződés és mindez milyen nyomot hagy majd a gazdasági teljesítményen.
Mikor állt a termelés a hazai autógyárakban?
Esztergomi Suzuki-gyár: március 18. - április 29.
Kecskeméti Mercedes-gyár: március 20. - április 28.
Győri Audi-gyár: március 17. - április 14.
Szentgotthárdi Opel-gyár: március 23. - május 13.
Az is nagy kérdés, hogy lesz-e második hulláma a járványnak és ha igen, mennyire súlyos. Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban lapunk kérdésére elmondta: a kormány továbbra is 3 százalékos visszaeséssel tervez, amit jövőre 4,8 százalékos növekedés követ. Ebben akkor lehet változás, ha idén ősszel a járvány újabb hulláma éri el Magyarországot (amire a legtöbb virológus számít): ebben az esetben 2020-ban még nagyobb visszaesés jöhet, viszont jövőre gyorsabb, 5 százalék feletti lehet a felpattanás.
Facebookon harangozta be az előválasztási folyamatot. 
