Az önkormányzatok lehetnek az egyik vesztesei Orbán Viktor kormányfő nagyszabású természetvédelmi akciótervének, amelynek egyik pontja az illegális szeméthegyek eltakarítása lenne. Rengeteg volt eddig a nyitott kérdés: ki, miből és hova takarítja el a szemetet? Palkovics László azonban a napokban sok kérdést megválaszolt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője szerint a július elsején létrehozandó Hulladékgazdálkodási Hatóság oldaná meg a feladatot: egy vagy több kiválasztott szemétszállító céggel elvitetnék az illegális hulladékot (vélhetően önkormányzati tulajdonban lévő telepekre), majd a költségeket kiszámláznák a bűnösnek kikiáltott önkormányzatoknak.
"Megértjük az önkormányzatok nehézségeit, de az a hulladék nem azért került az erdő szélére, mert a kormány rossz intézkedéseket hozott" - fogalmazott a Magyar Nemzetnek Palkovics László. Ez így elsőre szépen hangzik, apró probléma, hogy az önkormányzatoknak nincsen erre mintegy 50 milliárd forintjuk. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv adatai szerint az illegális lerakók száma meghaladja az ezret. A Hulladék Munkaszövetség becslése szerint azonban inkább 15-20 ezres számról lehet beszélni. Minden településre 3-4 illegális hulladéklerakó jut.
"A hatóság ne rendeljen meg semmit másnak a kontójára. Nekik biztos semmi sem drága. Üljünk le beszélgetni, mert mi ezt nem tudjuk kifizetni a nem létező büdzséből. Feladatfinanszírozás van az önkormányzatoknál, nincsenek fölös tartalékok" - mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos szövetségének elnöke. A szakember inkább abban látja a megoldást, hogy az illegális szemetelőket a bíróságoknak szigorúbban kellene büntetniük. Az önkormányzatok abban partnerek lennének, hogy szabálysértőként feljelentsék az elkövetőket.
Más rendeli a zenét, mint aki fizet
Az a furcsa helyzet állt tehát elő Palkovics László szavaiból kiindulva, hogy eddig az önkormányzatok pályázati pénzt kaptak a kormánytól az illegális szeméthegyek felszámolására, a jövőben viszont egy kormányzati hatóság vitetné el az illegális szemetet, a költségeket viszont az önkormányzatoknak kellene kifizetniük. A privatbankar.hu írta meg például, hogy az ITM tavaly januárban hirdetett nagyszabású pályázatot az önkormányzatok számára: 240 millió forintot osztott szét 99 település között. Ebből kellett volna felszámolni az illegális hulladéklerakókat. Az egy pályázattal elnyerhető támogatás összege mindössze minimum 500 ezer, legfeljebb 3 millió forint volt. Az akkor még Karácsony Gergely polgármester által vezetett Zugló 2,9 millió forintot kapott, de Miskolctól Kaposvárig több városnak is be kellett érnie a 3 millió forintos segítséggel.
Hogy az önkormányzatoknak nincs pénzük, azt jól mutatja, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő hulladékszállító cégek jelentős része veszteségesen működik, így a legális szemét elszállítása is akadozik az országban. A Polgárdi központú Vertikál Zrt., a szekszárdi Alisca Terra Kft. és a győri társaság is veszteséggel zárt 2018-ban. Szintén jelentős veszteséget termelt a főleg a pilisi településeken tevékenykedő Zöld Bicske Kft., amelynek a bevétele már az egymilliárd forintot sem érte el 2018-ban, ellenben a vesztesége 250 millió forint lett. A fővárosi FKF Zrt. is például 32,7 milliárd forintos bevétel mellett 253 millió forintos mínuszt hozott össze.
A finanszírozási probléma lényege: jelenleg az önkormányzati cégek viszik el a szemetet és de az állami NHKV kukaholding állítja ki a számlát a lakosságnak. Ezt a szisztémát az Orbán-kormány vezette be. A lakosság pedig 6 éve változatlan szemétdíjat fizet a rezsicsökkentés miatt, miközben a költségek jelentősen drágultak. Az önkormányzati szemétszállító cégek számára az utófinaszírozás okoz nehézségeket: az állami kukaholding a működési költségeket szolgáltatási díj formájában csak utófinanszírozással téríti meg. Az új akcióterv szerint most egy új helyen is finanszírozási hiány keletkezhet, ha júliustól valóban elvitetné az illegális szemetet a Hulladékgazdálkodási Hatóság a fizetésképtelen önkormányzatok kontójára.
Spanyolországban a fogyasztói árak éves növekedése 1,9 százalékra, tavaly október óta a legalacsonyabbra csökkent májusban az áprilisi 2,2 százalékról. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
