Bayramov megerősítette országa eltökéltségét, hogy a Hegyi-Karabahban élőknek "minden jogot és szabadságot" garantálnak az ország alkotmányával és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel összhangban, beleértve az etnikai kisebbségek számára nyújtott biztosítékokat is. Elmondta, hogy folytatódnak a tárgyalások a hegyi-karabahi örmények képviselőivel az azerbajdzsáni Yevlaxban.
Bayramov szerint most "történelmi lehetőség" nyílik arra, hogy 30 évi konfliktus után jobb kapcsolatot alakítsanak ki Örményországgal.
A bakui kormány kedd reggel jelentette be, hogy "terrorelhárító" műveletet indított a főként örmények lakta, azeri területen található, szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. Nikol Pasinján örmény kormányfő szerint viszont etnikai tisztogatásról van szó, és leszögezte, hogy az azeri vádakkal ellentétben az örmény hadsereg nincs jelen Hegyi-Karabahban. Szerdán tűzszüneti megállapodás jött létre, amelyet követően a bakui kormány megkezdte a tárgyalásokat az örmény szakadárokkal. Azerbajdzsán csütörtökön tervezetet adott át Örményországnak egy békemegállapodásról.
Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter, aki Franciaországgal együtt a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte, "provokálatlan és jól megtervezett katonai támadással" vádolta Azerbajdzsánt, amelyet Baku szerinte a világszervezet közgyűlésének őszi ülésszakára időzített.
"Szó szerint Hegyi-Karabah egész területét, beleértve Sztepanakertet (a székhelyet) és más településeket is, intenzív és válogatás nélküli támadás érte, rakéták, nehéztüzérség, tiltott kazettás bombák, harci drónok és repülőgépek bevetésével" - mondta Mirzoján.
Az örmény külügyminiszter szerint a támadás célpontja a létfontosságú infrastruktúra volt: elektromos alállomások, telefonkábelek és internethálózatok. Több mint 200 embert meghalt, és 400 megsebesült, köztük nők és gyerekek. Több mint 10 ezer ember menekült el az offenzíva elől. Állítása szerint megszűnt az áram- és telefonszolgáltatás, így az emberek nem tudnak kapcsolatba lépni egymással, és "azerbajdzsáni csapatok ellenőrzik a Hegyi-Karabahba vezető főbb utakat, ami lehetetlenné teszi a helyszíni látogatást és az információszerzést".
"Az azerbajdzsáni közösségi média tele van felhívásokkal, hogy keressék meg az eltűnt gyerekeket és nőket, erőszakolják meg, darabolják fel, és etessék meg őket kutyákkal" - mondta Mirzoján a tanácsnak.
Szavai szerint az azerbajdzsáni agresszió "barbársága" és a civil lakosság elleni szándékos támadások "az utolsó állomása ennek a tragédiának, amelynek célja Hegyi-Karabah lakossága távozásának kikényszerítése".
Örményország úgy látja, "hogy ez már nem szándék, hanem az etnikai tisztogatás és a tömeges atrocitások politikájának világos és megdönthetetlen bizonyítéka" - mondta az örmény külügyminiszter.
Az azeri külügyminiszter kategorikusan tagadta az etnikai tisztogatás vádját. Ceyhun Bayramov elmondta, hogy a hegyi-karabahi vezetők a csütörtöki tárgyalások során humanitárius segélyt kértek, beleértve az iskolák, kórházak és más létesítmények számára szükséges élelmiszert és üzemanyagot, melyeket a kormányzat hamarosan biztosít számukra.
Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete, Dmitrij Poljanszkij elmondta a tanácsnak, hogy "fokozatos ütemtervet kell kidolgozni Hegyi-Karabah lakosságának Azerbajdzsán alkotmányos rendjébe történő integrációjára, egyértelmű garanciákkal a jogaikra és biztonságukra vonatkozóan". Közölte, hogy az orosz békefenntartók támogatni fogják ezeket az erőfeszítéseket, hozzátéve, hogy "a hegyi-karabahi örmények biztonsága és jogai kulcsfontosságúak". (MTI)
A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén beszélt. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
