A 2025. évi költségvetési törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény rendelkezésének – közölte a Költségvetési Tanács elnöke szerdán az Országgyűlésben, az indítvány vitájában.
Horváth Gábor ugyanakkor jelezte: a testület felhívja a kormány figyelmét több kockázatra, ezek között említve, hogy végbe megy-e a tervezett gazdasági pályához szükséges trendforduló, ezáltal pedig megvalósulnak-e a gazdasági növekedési várakozások.
Az általa vezetett testület nevében – elismerve a tavaszi büdzsékészítés előnyeit – üdvözölte a 2025. évi költségvetés őszi időzítést, amellyel csökkennek a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételeinek előreláthatósági korlátai, és így lehetővé válik, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét.
A költségvetési tervezés alapját képező makrogazdasági háttérről Horváth Gábor úgy nyilatkozott: az idei évi folyamatok a szakmai műhelyek előrejelzéseihez és a kormányzati makrogazdasági prognózishoz képest is lényegesen kedvezőtlenebbül alakulnak.
Megjegyezte: a legfrissebb adatok szerint a harmadik negyedévben a gazdasági aktivitás érdemben a várakozások alatt maradt, amit elsősorban a gyenge külső kereslet, a beruházások visszaesése és az aszály miatt csökkenő mezőgazdasági teljesítmény okozott. Az európai konjunktúra lassulása hazánkat jobban érintette, mint a régió más országait, mondta.
Európa energiabiztonsági problémái, bár enyhültek, de nem szűntek meg. E mellett az Európai Uniótól hazánknak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások továbbra is elhúzódnak. További kockázatot hordoz a közel-keleti háború eszkalációjának veszélye, nemkülönben a globális kereskedelempolitikai konfliktusok, beleértve a kibontakozó vámháborút – fogalmazott a Költségvetési Tanács elnöke.
Mekkora legyen a hiány?
Horváth Gábor megemlítette: az általa vezetett testület a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében továbbra is szükségesnek tartja, hogy az államháztartás hiányának mértéke a GDP 3 százaléka alá csökkenjen.
Emlékeztetett arra: a 3,7 százalékos hiánycéllal folytatódhat a hiánymutató csökkenése, amely 2023-ban 6,7 százalék volt, míg 2024-ben 4,5 százalékot vár a pénzügyi kormányzat.
Szólt arról is: a Költségvetési Tanács üdvözölte, hogy Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve szerint 2026-ban – ha minimálisan is – már három százalék alá csökkenhet a GDP-arányos ESA-hiány.
Horváth Gábor úgy nyilatkozott, a Költségvetési Tanács álláspontja szerint a jövő évi hiánycél megvalósulását kockázatok övezik, elsősorban a bevételek teljesíthetősége oldaláról.
Mint mondta, kockázatot hordoz, ha a 2025. évi gazdasági növekedés elmarad a várttól, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit, akárcsak az, ha a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek idei alulteljesülése – 2023-hoz hasonlóan – ezen előirányzatok bázisát ronthatja.
Jelezte azt is: kockázatosnak látták, hogy lesz-e a tervezet szerinti mértékű az uniós forrásbeáramlás, ugyanis az e pénzek elérhetőségét övező bizonytalanság továbbra is fennáll.
Hozzátette: álláspontjuk szerint nehezíti a kockázatok kezelését, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatában 100 milliárd forintos tartalék szerepel, amely elmarad a jelenleg is hatályos, a kiadási főösszeg legalább fél százalékát, azaz 220 milliárd forintot előíró szabály által megkövetelt értéktől.
Ugyanakkor megemlítette: az államadósság-mutató jövő évi alakulása tekintetében kiemelt kockázati tényező a várttól elmaradó gazdasági teljesítmény, a központi költségvetésen kívüli adósság tervezettnél lassabb ütemű csökkenése, valamint a növekvő árfolyamkockázat, amit az okoz, hogy a központi államadósságon belül 30 százalék közelébe emelkedett a devizaarány.
Horváth Gábor kitért arra is: napjainkban az euróárfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot. Közlése szerint a Költségvetési Tanács üdvözölte, hogy Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve szerint az államadósság GDP-arányos mértéke 2027 végére 70 százalék alá csökkenhet.
(MTI)
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
