A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint januárban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A növekedésben szerepet játszott az áfakulcs 27 százalékra történő emelése, valamint a forint árfolyamának alakulása is. A forint történelmi mélypontjára 320,34-re esett az euróval szemben január elején. Az előző havinál nagyobb mértékben emelkedett az üzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára, a tartós fogyasztási és a ruházkodási cikkekért viszont kevesebbet kellett fizetni. Idén az MNB prognózisa szerint az éves infláció akár az 5 százalékot is meghaladhatja.
Decemberhez képest a fogyasztói árak 2,1 százalékkal növekedtek. Ezen belül az élelmiszerek 2,8 százalékkal drágultak. Növekedett a csokoládé, kakaó (10,1%), a tojás (8,1%), az étolaj (5,1%), az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (4,9%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (4,4%), a kávé (4,3%) és az iskolai étkezés (3,5%) ára. A főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben egy hónap alatt, 3,0 százalékkal.
Az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés volt az egyéb cikkek körében (2,8%), ezen belül a járműüzemanyagok ára 5,3 százalékkal nőtt. Drágultak a szolgáltatások (2,2%), ezen belül a postai szolgáltatások ára átlagosan 12,4, a szemétszállítás díjtételei 3,2 százalékkal növekedtek. A háztartási energia esetében átlag alatti áremelkedés (1,0%) következett be. A ruházati cikkekért átlagosan 2,7, míg a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.
| A Privátbankár Árkosár felmérése szerint februárban tovább folytatódott az élelmiszerárak emelkedése a hipermarketekben: lejártak az áfaemelkedés hatását kiszűrő januári akciók, az év eleji 3,7 százalékos havi áremelkedést februárban újabb 1,8 százalékos drágulás követte. Részletek>> |
12 hónap alatt az élelmiszerek árai az átlaggal megegyező mértékben, 5,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a cukor (36,3%), a margarin (28,6%), a sertészsiradék (23,8%), a tojás (19,5%), a csokoládé, kakaó (18,5%), a kávé (17,5%), a sertéshús (12,2%) és a marhahús (11,6%) ára. Árcsökkenés következett be az idényáras élelmiszerek (14,8%) esetében.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,5 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagoké 18,0 százalékkal, a gyógyszereké, gyógyáruké 5,3 százalékkal. Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a távfűtésé 11,7 százalékkal, a palackos gázé 9,2 százalékkal, a vezetékes gázé 5,7 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk körében is átlag feletti volt az áremelkedés mértéke (6,7%).
A szolgáltatások árai átlag alatt növekedtek (4,6%), ezen belül a csatornadíj 7,5, a szemétszállítás 6,7 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkekért átlagosan 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, míg a tartós fogyasztási cikkek esetében átlagosan 1,5 százalékkal csökkentek az árak 2011. januárhoz képest.
Az EU 27 tagországában 2011. decemberben a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 3,0 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010. decemberben. A legkisebb áremelkedést Svédországban (0,4%) és Máltán (1,3%), a legnagyobbat Szlovákiában (4,6%), valamint Lengyelországban (4,5%) mérték.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
