Ha közvetlenül választanának miniszterelnököt, akkor Orbán Viktor 38 százalékot kapna, Bajnai és Morvai 8-8%-ot
Ha közvetlenül választanának miniszterelnököt, akkor Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a voksok 38 százalékával számolhatna a Nézőpont Intézet felmérése szerint; Bajnai Gordon jelenlegi kormányfő és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti (EP) listavezetője 8-8 százalékot kapna.
Az MDF EP-listájának élén álló Bokros Lajost százból tizennyolcan ültetnék a kormányfői székbe - olvasható az MTI-hez kedden eljuttatott összegzésben.
A közvélemény-kutatást hétfőn, az EP-választás utáni napon végezték reprezentatív mintán, ötszáz ember telefonos megkérdezésével. Az összegzésben csak az említett négy politikus neve szerepel, a további válaszadók más személyt látnának szívesen miniszterelnökként vagy nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, hogy kit támogatnának.
Az adatokból az is kiderül, hogy az Orbán Viktort elutasítók táborában nem Bajnai Gordon, hanem Bokros Lajos a legkedveltebb.
A felmérés szerint a kormányfő alacsony társadalmi támogatottsága ellenére csak a megkérdezettek 8 százaléka gondolja azt, hogy Bajnai Gordon távozni fog hivatalából, noha 57 százalékuk szeretné ezt.
"A társadalmi igény és a politikai realitás közti különbség valószínűleg feszültséget okoz a választókban, ez is magyarázata lehet a Jobbik vasárnapi eredményeinek" - zárul az összegzés.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
.jpg)
Ha közvetlenül választanának miniszterelnököt, akkor Orbán Viktor 38 százalékot kapna, Bajnai és Morvai 8-8%-ot .jpg)
.jpg)
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
