Folyamatosan csökken az emberek rendelkezésére álló szabadidő, és ebben a tekintetben nem is várható kedvező fordulat a jövőben. A legkedveltebb szabadidős tevékenység a barátokkal közös időtöltés, ezt érezzük leginkább szórakoztatónak, pihentetőnek
Folyamatosan csökken az emberek rendelkezésére álló szabadidő, és ebben a tekintetben nem is várható kedvező fordulat a jövőben – állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet Szabadidő-kutatása. Átlagosan a megkérdezettek fele elégedett a rendelkezésre álló szabadidő hosszával.
A GfK Hungária kutatása szerint többen vélik úgy, hogy szabadidejük a jövőben csökkenni fog, mint ahányan bizakodóak ebben a tekintetben. A szabadidő hosszával kapcsolatos kedvezőtlen tendencia várhatóan folytatódni fog. A csökkenési tendenciához nyilvánvalóan hozzájárul az egész világot, így hazánkat is érintő pénzügyi és gazdasági válság, melynek következtében megcsappan jövőbeni jólétünkbe vetett hit, ami miatt csökken a vásárlókedv, a fogyasztási hajlandóság, ennek következtében csökken a vállalatok termelése, és feltételezhetően növekszik a munkanélküliség. A romló hitelfelvételi lehetőségek közepette a szabadidő egyre jobban veszít jelentőségéből, a munkavégzés szükségszerűen szabadidőnk rovására növeli részarányát a napi időmérlegben.
A versenyszférában dolgozók esetében a munkaidő nem ritkán belenyúlik a szabadidőbe. Elsősorban a 25-44 éves korosztály nagyobb része elégedetlen a szabadideje hosszával, és csupán minden harmadik válaszadó érzi úgy, hogy megfelelő „mennyiségű” szabadidővel gazdálkodhat. Azonban nem meglepő, hogy vannak olyanok is, például a 60 évnél idősebbek, az egyedülállók, és a vezető beosztásban dolgozók, akik lényegesen elégedettebbek a rendelkezésükre álló szabadidővel, sőt, az érzékelt szabadidő is jóval hosszabb az esetükben. A férfiak is átlagosan több szabadidőről számolnak be, hiszen a háztartás körüli feladatok folyamatos ellátása elsősorban a nők szabadidejét csökkenti.
Természetesen azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a rendelkezésre álló szabadidő mennyisége és az azzal való elégedettség a gazdasági státusz és az életkor mellett erős összefüggést mutat a háztartás, a család méretével és a válaszadó havi jövedelmével.
A rendelkezésre álló szabadidő hosszától függetlenül a KSH adatai szerint az utóbbi pár évben egy háztartás éves kiadásaiból összességében 8 százalékot költött szabadidős és kulturális tevékenységekre. Ezek a kiadások 2000-ről 2006-ra duplájára emelkedtek, ezek közül legnagyobb mértékben a szervezett társasutazásra, illetve a szabadidős és kulturális szolgáltatásokra fordított kiadások.
Kikapcsol vagy mégsem?
A válaszadók egy átlagos munkanapon napi 5 órányi, míg hétvégenként napi 8 órányi szabadidővel gazdálkodhatnak. Így egy átlagos héten alig 40 óra szabadidejük van, ami egyben azt is jelenti, hogy szabadidejük jelentős része „valahol elvész”, vagy 8 óránál jóval többet tartózkodnak munkahelyükön.
Külföldön különös és sokszor drága hobbik válnak népszerűvé, mint például a delfinszámlálás, a túlélőtúra, vagy olcsóbbak, mint a kora reggel még néptelen plázákban való joggingolás vagy éppen Japánban a kert-share. Mivel a japán nagyvárosokban nagyon kicsi a szabad, természetes földfelület, a pici kerteket is beosztják egymás között a lakók, hogy ki mikor kapálgathatja, gondozhatja kikapcsolódásképpen a zsebkendőnyi földet.
Az elvesző, egyre csökkenő szabadidőre több magyarázat is lehet. Mind közül talán a legérdekesebb – amely egymástól markánsan eltérő véleményeket eredményez -, hogy ki és mit tart a szabadidőben végzett kötelező jellegű tevékenységnek. Van olyan honfitársunk, aki kikapcsolódásnak tekinti a házimunkát vagy éppen a leckeírást a gyerekkel. Ezzel szemben valószínűleg sokan nem szabadidős tevékenységként definiálják ezeket az elfoglaltságokat, hasonlóan a sokszor kötelező jellegű rokonlátogatásokhoz.
A napi bevásárlás továbbra is megosztja a válaszadókat, bár a megkérdezettek egyharmada a napi bevásárlást kifejezetten kötelességként éli meg. A takarítás, illetve a munkahelyre és haza utazás már csak ritkán pihentető tevékenység, az utóbbihoz nyilvánvalóan hozzájárul az utazással együtt járó idegeskedés, ingerültség, a tömegközlekedés, illetve a munkahelyre történő beutazást esetenként kísérő pszichés feszültség. A nagyon elutasított, inkább fárasztó, kötelességszerű tevékenységekhez sorolták a válaszadók az ügyintézést, a mosogatást és a mosást.
A legkedveltebb szabadidős tevékenység a barátokkal közös időtöltés, ezt érezzük leginkább szórakoztatónak, pihentetőnek. Barátokkal elsősorban a diákok, a 15-44 évesek, a férfiak és főként az egyedülállók járnak össze. Ezt követi a kertápolás, a növénygondozás és a főzés, új receptek kipróbálása. Ugyanakkor a kertészkedés, növényápolás, virággondozás elsősorban az idősebb korosztály és a nők gyakoribb szabadidős tevékenysége, ezen kívül jellemző a kisebb háztartásokra. Gyakori elfoglaltság a zenehallgatás is. A válaszadók csaknem fele, főként a fiatalok és a középkorúak számítógépeznek szabadidejükben és közel háromnegyedük legalább hetente olvas újságokat, folyóiratokat, magazinokat, különösen a középkorúak.
Otthon vagy máshol?
Az, hogy külföldre utazunk, vagy inkább itthon maradunk Magyarországon, szorosan összefügg a háztartások anyagi helyzetével. A szabadidős célú külföldi utazásokat elsősorban a legmagasabb jövedelmi kategóriába esők engedhetik meg maguknak, ez legtöbb esetben nyilvánvalóan összefügg a vezetői beosztással. Csupán minden negyedik válaszadó hagyja el szabadidejében az országhatárt, körükben évente átlagosan 2 külföldi utazásról (1,7 út/év) beszélhetünk. A nagyobb családok, háztartások az átlagosnál gyakrabban szerveznek külföldi utakat, de ugyanez elmondható a lényegesen több szabadidővel rendelkező nyugdíjasokra, 60 év felettiekre, illetve a 25-34 évesekre is.
A belföldi utazásokat tekintve a megkérdezettek körülbelül háromnegyede lenne hajlandó utazni egy vélhetően kellemes esti programért vagy egy jónak ígérkező hétvégi kikapcsolódásért. Akik hajlandóak kocsiba ülni vagy bármilyen más módon utazni egy kellemes esti programért, átlagosan 60 km-t tennének meg oda-vissza. A kellemes hétvégi program eléréséhez, megközelítéséhez átlagosan közel 200 km-t hajlandóak azok utazni, akik egyáltalán kocsiba ülnének. Főleg a középkorúak, a jobb anyagi körülmények között élők, a vezető beosztásúak és a szellemi munkakörben alkalmazott diplomások hajlandók az átlagosnál nagyobb utat megtenni.
A magyar lakosság kétharmada (66%) tölti saját bevallása szerint jellemzően otthonán kívül szabadidejét. Állítólag ők heti 2-3 alkalommal is kimozdulnak a négy fal közül, más kérdés, hogy ebben az adatban érzünk némi etalonnak való megfelelési kényszert (az otthoni szabadidőtöltést a többség inkább negatívan értékeli). A válaszadóknak mindössze fele (51%) szervez szabadidejében pihenési célú utazásokat, ők – tehát akik rendszeresen utaznak – havi 2 alkalommal teszik ezt.
Az előbbieket támasztja alá az is, hogy a magyarok elsősorban felszabadultan, frissen, aktívan, változatosan, nyitottan töltik el szabadidejüket érzésük szerint. Azonban ennek némileg ellentmond, hogy nem kevesen gondolják úgy, szabadidejükben csendes, kényelmes időtöltést keresnek. Más kutatások is inkább azt igazolják, hogy mi, magyarok, döntő részt kényelmesen, otthon, visszahúzódva töltjük el szabadidőnket, viszonylag keveset járunk el otthonról, főleg az idősebb korcsoportokban.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
A Klasszis Média által szervezett E, mint energia konferencia Béke honol az olajfák alatt? című kerekasztal-beszélgetésén az energiaszektor és a megújulóenergia-ipar képviselőivel arról beszélgettünk, mennyire felhasználóbarát az új megújulóenergia-szabályozás, a hálózatfejlesztés ki tudja-e szolgálni a megújulóenergia-fejlesztési célokat. Szóba kerültek a megújuló energia tárolási lehetőségei, hogy hogyan és miből tudják a cégek csökkenteni az energiaköltségeiket, illetve hogy miért nincs lehetőség az új Otthonfelújítási Program támogatásai keretében a fűtést napkollektorra, hőszivattyúra korszerűsíteni.
Több mint 400 millió eurós kártérítést követel a Gazpromtól a bolgár állami gázvállalat, amiért 2022 áprilisban hirtelen felfüggesztették a földgázszállítást.
Péntek lévén ismét a Kossuth rádió mikrofonja elé ült Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök értékelte a szlovák kollégája, Robert Fico elleni szerda délutáni merényletet, Hszi Csin-ping kínai elnök múlt heti látogatását és az orosz–ukrán háború legfrissebb fejleményeit is.
Hiába érzik az emberek egyre jobban a klímaváltozás hatásait és hiába próbálja az OPEC+ olajkartell minél magasabban tartani a fekete arany árát, az emberek tovább növelik az üzemanyag-fogyasztásukat.
Átmenetinek bizonyult az Európai Unióban viszonylag hosszabb időn át sereghajtó hazai infláció nemzetközi összevetésben való előrelépése. Míg márciusban még tizenöt európai országban volt magasabb az éves fogyasztóiár-index, mint nálunk, addig áprilisban már csak nyolcban az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 38 állam közül – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
A jegybanki alapkamatot 40 százalékra lehetett így visszavágni, az IMF is dicsér, hitelt is ad, miközben a kiskereskedelmi forgalom 20 százalékkal zuhant.
Az új szerb kormány május 2-án tette le az esküt. Összetétele azt mutatja, hogy Belgrád még inkább elkötelezte magát a Moszkvával és Pekinggel való szorosabb kapcsolat mellett. Káncz Csaba jegyzete.
Folyamatosan csökken az emberek rendelkezésére álló szabadidő, és ebben a tekintetben nem is várható kedvező fordulat a jövőben. A legkedveltebb szabadidős tevékenység a barátokkal közös időtöltés, ezt érezzük leginkább szórakoztatónak, pihentetőnek 
A fokozódó orosz támadások miatt kimenekítettek 9907 lakost az északkelet-ukrajnai Harkiv körzetéből – jelentette be szombaton Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója. 
