A kancellár hangsúlyozta, hogy a befizetendő összegek növelése előtt a meglévő pénzügyi alapok felhasználása kéne, hogy a bizottság prioritása legyen.
Példaként említette a kohéziós és az újjáépítési alapokat, valamint megemlítette, hogy a felhasználások során nagyobb figyelmet lehetne fordítani a spórolásra és a költséghatékonyságra is.
Az Ö1 rádió Morgenjournal című műsorában ugyanakkor megemlítették, hogy az Európai Bizottság azzal indokolta a kérelmet: a meglévő alapok nagy része - Nehammer szerint mintegy 480 milliárd euró - már le van foglalva és le is hívható. A bizottság emellett emlékeztetett, hogy a meglévő pénzek felhasználását rendeletek szabályozzák, így azokat nem lehet akármire fordítani.
"Jó volna, ha az Európai Bizottság bemutatná, miként tervezi a pénzek átmozgatását - akkor majd meglátjuk, hogy ez gyakorlatban is tényleg a tagállamok javát szolgálná-e" - fogalmazott Nehammer a rádiónak.
Az Európai Bizottság kedden arra kérte az 27 uniós tagállamot, hogy a 2027-ig tartó költségvetési időszak keretét 66 milliárd euróval toldják meg. Az összeg - mely a bizottság szerint az Ukrajnát, a bevándorlást és a gazdasági versenyt érintő ügyvitelt könnyítené meg - Ausztriának 1,6 milliárd euró többletkiadást jelentene.
Magnus Brunner osztrák pénzügyminiszter már a javaslattételkor elutasította a bizottság javaslatát, mondván: Ausztria nettó befizető tagországként nem tudja elfogadni az uniós alapok növelését.
(MTI)
A magyar kétszintű bankrendszer megalakulása óta közel négy évtized telt el, amely idő alatt gyökeresen átalakultak a hazai pénzügyi szolgáltatások. 
