Az Európai Bizottság teljes mértékben elkötelezett, hogy az etikátlan, illegális, vagy az uniós értékekkel összeegyeztethetetlen gyakorlatokban részt vevő civil szervezetek és projektek ne részesüljenek uniós pénzügyi támogatásban - hangsúlyozta Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos hétfőn az Európai Parlament plenáris ülésén.
Mint mondta, ez magában foglalja az Alapjogi Charta és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartását is.
A biztos a korrupciós ügyekben gyanúba keveredett nem kormányzati szervezetek uniós finanszírozásával és az EU pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos vitában szólalt fel.
Hahn arról beszélt, hogy a bizottság támogatja azokat a független civil társadalmi szervezeteket, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak az európai demokráciáink megfelelő működésében, mivel fenntartják az a közös értékeket, az EU alapjait, a jogállamiságot, az alapvető jogokat. Azt is hozzátette, hogy a civil szervezetek fontos szerepet játszanak a korrupció megelőzésében és ezen jelenség elleni küzdelemben is.
"Egy kosárban azonban lehetnek rohadt almák is, és az uniós költségvetési rendelet által meghatározott jogi keret célja, hogy e tekintetben biztosítsa a pénzügyi érdekeink védelmét. Ez a keret teljes mértékben vonatkozik a civil szervezetekre, amelyekre a költségvetési rendelet értelmében ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely más, uniós finanszírozásban részesülő szervezetre"
- hívta fel a figyelmet.
Közölte, hogy az uniós források odaítélését megelőzően a bizottság szigorú kiválasztási folyamatokat folytat le, amelyek biztosítják, hogy a finanszírozás összhangban legyen az uniós értékekkel. Az EU által finanszírozott projektek futamideje alatt szigorúan figyelemmel kísérik, hogy a projektek végrehajtása a megállapodásoknak megfelelően történjen.
Mint mondta, az Európai Bizottság nem fog habozni, hogy megfelelő lépéseket tegyen az uniós finanszírozás bármely olyan kedvezményezettje ellen, amelyről bebizonyosodik, hogy megsérti az alkalmazandó szabályokat: a szabálytalanságok feltárására ellenőrzéseket vezetnek be, és ezek bekövetkezése esetén a szerződések felfüggeszthetők, felmondhatók vagy a pénzeszközök visszafizettethetők. Hozzátette, az uniós források kedvezményezettjeire vonatkozó kizárási indokok közé tartozik a súlyos, szakmai kötelességszegés, a terrorizmus finanszírozása, a csalás és a korrupció.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában kiemelte: a vita nem arról a többezer civil szervezetről szól, amelyek fáradhatatlanul dolgoznak a tagállamokban a polgárok érdekeinek képviseletén, hanem azokról a politikai manipulátor szervezetekről, amelyek foglyul ejtették az Európai Uniót.
"Azokról a homályos hátterű NGO-król szól, amelyek ontják magukból a politikailag elfogult jelentéseket, amiket aztán az uniós intézmények szóról-szóra átvesznek, és hivatalos álláspontjukként tüntetnek fel"
- hívta fel a figyelmet.
Véleménye szerint az EP-t érintő korrupciós botrány megmutatja az ügy súlyosságát: "Ezek között az NGO-k között - amelyeket az EU tárt karokkal fogad és európai adófizetők pénzének millióival támogat - olyanok is akadnak, amelyek valójában bűncselekményekben részt vevő fedőszervezetként működnek. Ez a valódi botrány" - emelte ki. A képviselő szerint az Európai Bizottságnak a legmagasabb szintű átláthatóságot kellett volna megkövetelnie ezektől a szervezetektől - ahogy azt az Európai Számvevőszék már évekkel ezelőtt sürgette, ehelyett azonban az NGO-k folyamatosan kiváltságokban és kivételekben részesülnek.
"Ennek azonnal véget kell vetni! Nem engedhetjük meg ezeknek a szervezeteknek, hogy továbbra is manipulálják az európai álláspontokat, különösen olyan témákban, mint az emberi jogok vagy a jogállamiság. Azonnali átláthatóságot és elszámoltathatóságot követelünk" - emelte ki Hidvéghi Balázs.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,54 pontos nyitás után emelkedett pénteken kora délutánig.
