A júliusban tett négy magyar vállalás első pontja az volt, hogy a mostani, körülbelül 40 százalékról 15 százalék alá csökkentik az egyszereplős közbeszerzések arányát. A kabinet a közbeszerzésekben ajánlatkérőként érintett állami szervezetek számára kiadott egy útmutatót, amelyben felszólítják őket arra: ne engedjék meg, hogy mindössze egy szereplő legyen a közbeszerzési eljárásokban – mondta a 24.hu-nak Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.
Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentése valóban fontos lenne, és a júliusi vállalások közül talán ez az, ami az EB számára leginkább komolyan vehető. Ugyanakkor a kormány ezzel közvetve bevallotta, hogy tulajdonképpen az állami szerveken múlik, hány vállalat indulhat egy közbeszerzésen, vagyis hogy Magyarországon haveri alapokon nyugvó, irányított kapitalizmus épült ki – értékelte tovább a helyzetet az igazgató, aki szerint további probléma, hogyha 15 százalék alá csökkentik is a szereplők számát, az még nem garantálja, hogy a tenderen résztvevő többi cég valódi versenytárs lesz, és nem pusztán látszatversenyről beszélhetünk.
"A rendszer annyira eltorzult az elmúlt tíz évben, hogy az beépült a szereplők magatartásába és várakozásaiba is. Ma már nagyon nehéz eseti beavatkozásokkal visszaállítani a jogállamiságot és a piacgazdaságot" - teszi hozzá.
Vincze Orsolya, a K-Monitor uniós ügyekért felelős jogásza szerint pedig nemcsak az egyajánlatos közbeszerzéseknél merül fel rendszeresen a korrupciógyanú, hanem a keretszerződések, a konzorciumok közt előre leosztott tenderek, sőt, a többajánlatos közbeszerzések esetén is, hiszen gyakorlat, hogy valamelyik jelölt álajánlatot tesz, rendszerint túlságosan magas összeggel.
"Önmagában az egyajánlatos beszerzések arányának leszorítása nem jelent garanciát arra, hogy a közbeszerzési korrupció jelentősen csökken" - teszi hozzá.
A kormány szintén vállalást tett arra, hogy feléleszti a korábban megszüntetett Korrupcióellenes Munkacsoportot. Ez 2012 és 2014 között működött az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt civil szervezetek részvételével. A munkacsoport tevékenységéről, megalakulásáról eddig semmilyen hír nem érkezett, még a felhívás sem jelent meg, így nincs is mire jelentkezni - írja a lap.
Az EB által elégtelennek ítélt javaslatok alapján kitűnik, hogy a kormányzat egészen nyár közepéig nem realizálta: a bizottság hozzáállása megváltozott a magyar ügyben, és az ilyen típusú biankó ígérgetésekkel és látszatmegoldásokkal már nem fog megelégedni – értékelt Martin József Péter.
Most már minden lépést abból a szempontból fognak vizsgálni, hogy az mennyire reális, mennyire végrehajtható és mennyire kínál valós megoldást az adott problémára, továbbá képes-e rendszerszinten orvosolni a problémát nem pusztán elszigetelt eseteket alapul véve. A nyilvánosság számára nem ismert, hogy a magyar kormány milyen intézkedéscsomagot tett le az asztalra, de az biztos, hogy immár nem lehet blöffökkel operálni – fűzte hozzá Martin.
Annak a próbája, hogy valójában mennyire fontos a kormánynak a megegyezés, és mennyiben hajlandó valódi engedményeket tenni, az lesz, hogy milyen törvényjavaslatokat nyújtanak be ősszel.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
