Az IMF közleménye szerint valamennyi tagországnak kötelezettsége az IMF részére pontos adatokat szolgáltatni gazdaságának helyzetéről. Az Igazgatótanács február elsején ült össze, hogy megvitassa a teendőket, annak érdekében, hogy Argentína megfelelő minőségű hivatalos adatokat szolgáltasson a buenos airesi tágabb térség inflációs adatairól és a gazdaság GDP-jéről.
Az Igazgatóság szerint nem történt előrelépés az argentin módszertan és a nemzetközi statisztikai módszertan összehangolásában, és a kormány nem vette tudomásul az IMF azon kérését, hogy eszközöljenek bizonyos korrekciókat a már korábban közölt GDP adatokkal kapcsolatban.
Az Igazgatótanács jóváhagyta, hogy Argentínának 180 napos határideje van arra, hogy pontos adatokat szolgáltasson az IMF-cikkelyben foglalt kötelezettségének értelmében. Az IMF vezérigazgatója szeptember 6-án tesz újra jelentést arról, hogy Argentína maradéktalanul végrehajtotta-e a pontosításokat, korrekciókat a statisztikai adatain.
Argentína és az IMF kapcsolata már korábban is viharos volt, 2005-ben az argentin kormány elzavarta az IMF-et, és azóta sem járult hozzá, hogy az IMF végrehajtsa a felülvizsgálatait. A felhalmozódott adósság egy részét az argentin kormány a magánnyugdíjpénztári vagyon 2008-as államosításából finanszírozta, a 2010. évben lejáró devizaadósságot pedig a jegybanki tartalék egy részéből finanszírozták.
Az argentin statisztikai hivatal adatai szerint 2011-ben az inflációs ráta 11,5 százalékon állt, habár a hivatalos adatok szerint az infláció mindössze 10 százalék körül mozog, nem hivatalos becslések szerint akár a 25 százalékot is elérheti éves szinten - mindezek ellenére a kormány még továbbra is tagadja, hogy az infláció problémát jelentene.
Az infláció mellett több elemző a GDP adatok pontosságát is vitatja, hivatalos adatok szerint 2008-ban a reál GDP 6,7 százalékos növekedést produkált, míg 2009-ben csupán csak 0,86 százalékkal csökkent a gazdaság növekedési üteme, amely többek szerint a valós visszaesés mértékénél jóval alacsonyabb.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
