A brit belügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint április 4-én lép érvénybe a legális nagy-britanniai bevándorlás és munkavállalás szigorítási folyamatának első szakasza - jelenti Kertész Róbert, az MTI tudósítója.
Az évről évre rekordokat döntő bevándorlás csökkentésének céljával tavaly - akkor még pontos bevezetési dátum ismertetése nélkül - bejelentett szigorítási tervek fő elemei között szerepel, hogy áprilistól a szakképzett külföldi munkavállalóknak a brit munkaadók évente legalább 38 700 font (17,7 millió forint) javadalmazást kötelesek fizetni a munkavállalói vízum kiadása fejében.
Az eredeti tervezet szerint áprilistól ugyanerre a szintre emelkedett volna az az éves bérminimum, amelyet a brit kormány a családegyesítési vízumok kiadásának feltételeként jelölt meg, vagyis csak azokhoz csatlakozhattak volna külföldi hozzátartozóik családi vízummal Nagy-Britanniában, akinek éves jövedelme szintén eléri 38 700 fontot.
A szigorítási folyamatnak ezt az elemét azonban a kormány időközben fokozatosabbá tette: a módosított terv alapján első lépésként áprilistól 29 ezer font (13,2 millió forint) éves kereseti minimumot kell igazolni ahhoz, hogy a brit állampolgárok, illetve a külföldi munkavállalók Nagy-Britanniába hozhassák külföldi hozzátartozóikat.
A brit belügyminisztérium kedden bejelentette, hogy a családegyesítési vízum kiadásához szükséges éves kereseti minimum 2025 elején éri el a munkavállalói vízum feltételeként idén áprilistól érvénybe lépő 38 700 fontot.
A külföldiek legális nagy-britanniai munkavállalásának jelenlegi alsó fizetési határa 26 200 font (12 millió forint), a családegyesítési vízumok kiadásához a brit kormány legalább 18 600 font (8,5 millió forint) legális jövedelmet ír elő a nagy-britanniai kereső számára.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése (Brexit) utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
London azóta új, pontozásos - főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő - bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
Azok az EU-állampolgárok, akik az átmeneti időszak 2020. december 31-i lejártának időpontjáig legálisan letelepedtek Nagy-Britanniában, korlátozások nélkül, megszerzett jogosultságaik megtartásával az országban maradhatnak, de letelepedett jogi státusért kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
