A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából készített közvélemény-kutatás eredménye szerint a lakosság 52 százaléka úgy érzi, hogy az ország nem birkózik meg a válságövezetekből érkező sok menekülttel, és kisebbségi, 45 százalékos az a vélemény, hogy Németország elviseli a menekültek érkezésével járó terheket.
Az adatok a közhangulat változását jelzik.
Alig két hónappal korábban, márciusban még 51 százalék úgy látta, hogy az ország képes megbirkózni a menekültügyi kihívásokkal, és 46 százalék érzékelt túlherhelést.
A ZDF Politbarometer nevű kutatássorozata alapján a menekültbevándorlás körüli kérdéseket egyre fontosabbnak tartja a lakosság. A júniusi adatok szerint a németek 19 százaléka a menekültügyet tartja az ország legnagyobb problémájának. A legtöbben a klímaváltozást tekintik a legnagyobb problémának, 51 százaléknyian, függetlenül attól, hogy ez globális probléma. A legnagyobb problémát megjelölők közül a menekültügy a válaszadók 19 százalékával a második a sorrendben, vagyis ez a probléma a megjelölhető többi gonddal együtt meglehetősen lemaradt a klímaügy mögött.
A németek leginkább a kormány tevékenységét bírálják, 68 százalékuk szerint a berlini vezetés nem segíti kellőképpen az önkormányzatokat a menekültek elhelyezésében, ellátásában.
A választókorú népesség reprezentatív felmérésében azt is kimutatták, hogy a németek több mint kétharmada, 70 százaléka támogatja és csupán 23 százaléka ellenzi az úgynevezett határeljárásról szóló európai uniós tervet, miszerint a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával érkező embereket meg kell állítani a közösség külső határán, és helyben, a határ térségében működő befogadóközpontokban kell megvizsgálni - egy legfeljebb három hónapig tartó eljárásban -, hogy van-e esélyük a menedékjog megszerzésére.
Németországba az utóbbi időszakban elsősorban az orosz támadással szemben védekező Ukrajnából érkeztek menekültek, a legutóbbi, májusi adatok szerint 1,07 millióan. Ez azt jelenti, hogy Németország fogadja be a legtöbb ukrajnai menekültet az EU-ban, az orosz támadás 2022 februári megindítása óta a közösség területére érkezett mintegy 3,9 millió ember 27 százalékát. Ők a közös, EU-s szabályok alapján automatikusan, külön menedékjogi eljárás nélkül védelmet kaptak.
Ugyanakkor máshonnan is egyre többen érkeznek Németországba a menekültügyi rendszer révén.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) legutóbbi adatai szerint az idén január-májusi időszakban 135 961 ember nyújtott be menedékjogi kérelmet, ami 76,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 71 122-höz képest. A legnagyobb csoportokat a szíriai, az iraki és a török állampolgárok alkotják 36 ezer, 24 ezer, illetve 16 ezer fővel.
(MTI)
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
