A Büntető törvénykönyv módosítása a két nyomtávú büntetőpolitika megvalósítását szolgálja. Egyrészt nagyobb szigorra, súlyosabb büntetésekre van szükség, másrészt fontos a sértettek védelme - közölte Draskovics Tibor. A Bajnai-kormány programjának egyik markáns pillére a közbiztonság megerősítése: egyrészt a rendőrség láthatóvá és elérhetővé tétele, másrészt a Büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény érdemi, átfogó módosítása, harmadrészt a közbiztonság megerősítésében érdekelt szereplők jobb együttműködése - tette hozzá.
Ennek érdekében egyrészt bevezetik az erőszakos többszörös visszaesők fogalmát, ez azokra a bűnözőkre vonatkozik, akik legalább három alkalommal erőszakos bűncselekményeket követnek el egymás után. Így például háromszoros rablás esetén akár 12 évre is elítélhetnek valakit - mutatott rá.
A fegyverrel elkövetett rablások és betörések esetében is érdemben növekednének a büntetési tételek, a jövőben legalább öt évre büntetnék ezt. Ráadásul egy februárban életbe lépett jogszabály alapján az ilyen bűncselekmények előkészülete is büntetendővé vált - mondta a miniszter.
A rendőrök és a pénzügyőrök elleni támadás esetén is tovább emelkednek a büntetési tételek. "Aki Molotov-koktélokkal vagy féltéglákkal hajigálja a rendőröket az számítson arra, hogy sok évre börtönbe kerül" - hangsúlyozta Draskovics Tibor.
A kormány a sértettek védelmének gyakorlatán is változtatni szeretne - fűzte hozzá. Ha valakit megtámadnak, akkor az a jövőben jogosan megvédheti magát, nem lesz "kitérési kötelezettség". Emellett a kormány javasolja a "megelőző jogos védelem" lehetőségét is. Így az állampolgárok kiépíthetnek olyan technikai rendszereket, amelyek kockázatosabbá teszik az elkövetők számára a támadást, ezek azonban nem irányulhatnak élet ellen és fel kell hívni a védelmi berendezés működésére a figyelmet - mondta a miniszter.
Módosítják a "tevékeny megbánás" szabályait is: aki három évnél kevesebbel büntethető cselekményt követ el és megállapodik a jóvátételről a sértettel, az akár teljes mértékben mentesülhet a büntetés alól. Emellett a sértettek azért is hamarabb hozzájuthatnak majd a kártérítéshez, mert a büntető bíróságnak az ítélet kimondásával a kár megtérítéséről is rendelkeznie kell. Ha a kár összege világosan kiderül, nem kerül az eset a polgári bírósághoz is - tette hozzá.
Új elemként jelenik meg, hogy a szabadságvesztést részben fel lehet függeszteni. Ezzel meg lesz a lehetősége a bírónak, hogy miután az elkövető már letöltötte büntetése egy részét, szabadon engedjék - mutatott rá. Különösen súlyos bűncselekmények esetén az előzetes letartóztatás ideje négy évre emelkedne. Ezzel párhuzamosan azonban két évre csökkentenék az előzetes letartóztatás határidejét az öt évnél rövidebb szabadságvesztéssel fenyegetett ügyekben - mondta Draskovics Tibor.
A Btk. módosítása azt a célt is szolgálja, hogy legyenek gyorsabbak a bírósági eljárások. Ennek érdekében tárgyalási őrizetbe vételt rendelhet el a bíró, ha a gyanúsított nem jelenik meg a tárgyaláson. A bíróság elé állítás határideje harminc napra emelkedik. Bővülnek a tárgyalásról való lemondás lehetőségei: a vád és a védelem együtt javaslatot tehet a büntetésről a bírónak - tette hozzá.
Emelkedne a pénzbüntetések alsó és felső határa: 75 ezer forint lesz a legkisebb, 108 millió forint a legnagyobb kiszabható büntetés - mondta a miniszter.
A bűnözők elleni összefogás értelmében módosítják a sporttörvényt is, ennek értelmében az esemény szervezőinek kell majd a személyi és technikai feltételeket előteremtenie a biztonság érdekében. A felelősséget a rendező viseli, a rendőrségnek pedig meg lesz az a joga, hogy ne engedélyezze az esemény megtartását. Nincs külön program azonban arra, hogy az állam támogassa az ezzel járó fejlesztéseket - tette hozzá a tárcavezető. "Ha nincs biztonság, nincs meccs. Véget kell vetni a sporthuliganizmusnak. Ehhez pedig dokumentálás, biztonsági személyzet, egyénre szóló beléptetés szükséges" - emelte ki Draskovics Tibor.
Az eddigieknél is fontosabb szereplő lesz a közterület-felügyelet, ezért bővítik hatáskörüket. A felügyelők önvédelemből használhatnak majd gumibotot, de sokkal szűkebb körben, mint a rendőrök - mutatott rá.
A miniszter arról is beszélt, hogy a Fidesz "három csapás" elnevezésű javaslatának és a kormány előterjesztésének van közös eleme: határozottabban fel kell lépni az erőszakos bűncselekményeket többször egymás után elkövetők ellen. Ugyanakkor a kormány megítélése szerint ezt alkotmányosan kell tenni, a "három csapás" viszont nem az, hiszen elvonná a bírótól a mérlegelés lehetőségét - tette hozzá.
Valami bűzlik a privatizáció körül
Ki vagyunk borulva a közbiztonságra
Előveszi a rendőröket a Fidesz, ha győznek
MTI