Biden arról beszélt, világosan kell látni, hogy van-e ellentét aközött, amit a kínai elnök Kína nemzeti érdekeiről gondol, és aközött, amit ő maga az Egyesült Államok kulcsfontosságú érdekének tart. Mint mondta: hajlandó együttműködni Hszivel, hogy feloldják ezeket az ellentéteket.
Biden megerősítette, hogy Tajvan kérdéséről is beszélni akar a kínai elnökkel. "Tajvan-doktrínánk egyáltalán nem változott" - szögezte le az amerikai elnök, aki korábban azzal vonta magára Peking haragját, hogy azt mondta: Washington katonákkal védené meg Tajvant, ha Kína megtámadja.
Peking szakadár tartományának tekinti a szigetet, és nem zárja ki, hogy erővel foglalja vissza a területet, melynek 1949, a kínai kommunisták polgárháborús győzelme óta saját kormánya van. Az Egyesült Államok a sziget legnagyobb fegyverszállítója, ugyanakkor tagja annak a nemzetközi konszenzusnak, miszerint csak egyetlen Kína létezik, és nem ismeri el Tajvant független országként. A katonai beavatkozást illetően az Egyesült Államok az úgynevezett stratégiai kétértelműség politikáját követi.
Joe Biden a héten először Phnompenbe utazik a Dél-kelet Ázsiai Országok szövetsége (ASEAN) csúcstalálkozójára, majd az indonéziai Balira, ahol a legfejlettebb és a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő G20-csoport állam- illetve kormányfőinek találkozóján vesz részt.
Donald Trump amerikai elnök szerint folynak tárgyalások Oroszországgal és Ukrajnával a háború lezárásáról.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
