Az amerikai elnök és a német kancellár több órán keresztül tárgyalt a Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) vasárnap délután kezdődő csúcstalálkozó előtt. Megbeszélésük sajtónyilvános részén Joe Biden köszönetet mondott Olaf Scholznak Németország Ukrajna melletti kiállásáért. Mint mondta, Putyin arra számított, hogy a NATO-t és a G7 csoportot megosztja az Ukrajna elleni orosz támadás, de ez nem történt meg, és az egység továbbra is megmarad. Hozzátette: az a meggyőződése, hogy a Nyugat "megerősödve" kerül ki a konfliktusból.
A keddig tartó találkozó fő témája az ukrajnai háború, illetve a háború következtében a világ számos térségében egyszerre jelentkező élelmezési, energetikai és pénzügyi válság kezelése. Az előzetes nyilatkozatok szerint a hetek nem csupán Ukrajna humanitárius, pénzügyi és katonai támogatásának folytatásáról és az orosz támadás miatt élelmezési válsággal küszködő országok megsegítéséről állapodnak meg, hanem újabb szankciókról is Oroszország ellen.
Már a találkozó hivatalos kezdete előtt ismertté vált, hogy mindenki egyetért az Oroszországban kitermelt arany importjának azonnali betiltásáról. Ez a Hetek reményei szerint újabb jelentős csapás az orosz háborús gépezetre, tekintve, hogy Oroszország a legnagyobb aranyexportőrök közé tartozik, legnagyobb piacai pedig éppen a G7 csoport országai.
Az informális egyeztető fórumként működő csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.
A bajoroszági találkozóra meghívták India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét is, hogy közösen egyeztessenek a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajna elleni orosz agresszió miatt fenyegető globális élelmezési válság kezeléséről.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
