Joe Biden amerikai elnök a jövő hét második felében a Közel-Keletre látogat. Egy izraeli megálló után Szaúd-Arábiába repül majd, ahol találkozik majd Szalman bin Abdul-Aziz Al Szaúd szaúdi királlyal, de az országot irányító Mohamed bin Szalmán koronaherceggel is.
Bin Szalmán volt az, aki minden mértékadó nyugati szakértő és hírszerzési ügynökség szerint utasítást adott Dzsamál Ahmed Hasogdzsi szaúdi emigráns újságíró 2018-as isztambuli, brutális meggyilkolására a szaúdi titkosrendőrség ügynökeinek.
Az amerikai elnök éppen a Hasogdzsi írásait is publikáló lap, a Washington Post hasábjait választotta arra, hogy szaúdi látogatását megvédje. Biden írásában úgy fogalmaz a Reuters összefoglalója szerint, hogy a 80 éve az Egyesült Államok stratégiai partnerének számító állammal nem szakadhatnak meg az amerikai kapcsolatok, látogatásának célja a Szaúd-Arábiával ezen kapcsolatok "reorientációja".
"Tudom, hogy sokan nem értenek egyet döntésemmel, hogy Szaúd-Arábiába utazom. Az emberi jogokkal kapcsolatos nézeteim világosak és régóta változatlanok, az alapvető szabadságjogok mindig a napirendre kerülnek, ha külföldre utazom"
- írta az elnök, aki azt is kiemelte, hogy a királyság az elmúlt időszakban támogatta a jemeni tűzszünet létrejöttét, lépéseket tett a térség békéjének irányában, illetve az OPEC más tagállamaival együtt az olajpiac stabilizálásáért is fontos lépéseket tett.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy közvetlenül Izraelből repül majd Dzsiddába, ami az arab-izraeli kapcsolatok normalizálásának egy apró, de szimbolikus lépésének is felfogható. Kiemelte azt is, hogy 2001. szeptember 11. óta ő lesz az első olyan amerikai elnök, aki anélkül látogat a Közel-Keletre, hogy közben a térségben harci tevékenységet folytató amerikai csapatok lennének jelen.
Elemzői vélemények szerint Bidennek az ukrajnai háború miatt kialakult globális válsághelyzetben szüksége van Szaúd-Arábia segítségére az olajárak kordában tartásához, de a közel-keleti királyság Irán térségbeli befolyását is vissza akarja szorítani, miközben Kína nemzetközi térnyerését is próbálja korlátok között tartani.
A volt külgazdasági és külügyminiszter lemond parlamenti mandátumáról, és a kínai multicéghez szerződik. 
