6p

Tekintettel elődjeinek a régióban elért eredménytelenségére, Biden a biztonság és a kereskedelem területein akarja meggyőzni az ázsiai szövetségeseket. A régiós döntéshozók fejében azonban mindenhol jelen van az aggodalom, hogy 2024-ben újra egy elszigetelődő elnök léphet be a Fehér Házba. Káncz Csaba jegyzete.

George W. Bush hatalomra kerülésekor „stratégiai versenytársnak” bélyegezte Kínát. 2001. szeptember 11. azonban minden tervét megváltoztatta és Afganisztánra, valamint Irakra kezdett koncentrálni.  Barack Obama elnök „Ázsia felé fordulásról” beszélt, de valójában Irán, Afganisztán és az Arab Tavasz emésztette fel energiája nagy részét.

Joe Biden elnök tavaly azzal az elhatározással került hatalomra, hogy véget vessen az amerikaiak közel-keleti, reménytelen hadműveleteinek, elsőbbséget adva a Kínával folytatandó „nagyhatalmi versengésnek”. 

Putyin ukrajnai inváziója azonban azt jelentheti, hogy Biden csatlakozik azon amerikai elnökök listájához, akiknek nem sikerült hatékony stratégiával Kínára koncentrálniuk. Biden tisztában van ezzel a helyzettel, és eltökélt szándéka, hogy elkerülje elődei sorsát. Ezért arra kérte külpolitikai csapatát: ne hagyják, hogy Oroszország uralja a napirendjét.

Ez megmagyarázza, hogy Biden miért igyekszik keményen felhasználni a válságot Oroszországgal, hogy világos üzenetet küldjön Kínának: „ne ismételje meg Tajvannal, amit Putyin tett Ukrajnával”. Úgy tűnik, Biden mindig Kínára figyel, még akkor is, ha figyelmezteti Oroszországot.

Múlt hónapban az elnök a New York Times-nak írt egy cikket, amelyben felvázolta a tétet:

„Ha Oroszország nem fizet súlyos árat tetteiért, akkor azt üzeni a többi potenciális agresszornak, hogy ők is elfoglalhatnak területeket és leigázhatnak más országokat, így más békés demokráciák fennmaradását veszélyezteti, és ez a szabályokon alapuló nemzetközi rend végét jelentheti, megnyitva a kaput a máshol történő agresszió előtt, amelynek katasztrofális következményei lehetnek az egész világon.”

Kína kísértete a Biden-adminisztráció minden lépésében feldereng, Oroszország ellenére.  Fareed Zakaria elemző rámutat: „Az ilyen időkben helyénvalónak tűnt, hogy Antony Blinken külügyminiszter fontos politikai beszédet tartson, amit május végén meg is tett.  Kivéve, hogy úgy döntött, hogy beszédet tart… Kínáról.”

Stratégiai beszédében Blinken kifejtette, hogy Kína továbbra is a legjelentősebb kihívója az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek. Azt is elmondta, hogy a Biden-kormányzat célja az ázsiai szuperhatalom „stratégiai környezetének formálása”, hogy korlátozza egyre agresszívabb fellépéseit.

Hasonló dinamika volt jelen Biden május végi első ázsiai látogatásán is, amikor meg akarta nyugtatni az Egyesült Államok regionális szövetségeseit és partnereit, hogy az ukrajnai háború ellenére továbbra is az egyre agresszívebb Kína kihívásaira összpontosít.

Joe Biden amerikai elnök. Fotó: MTI/EPA/Getty pool/Jamazaki Juicsi
Joe Biden amerikai elnök. Fotó: MTI/EPA/Getty pool/Jamazaki Juicsi

Biden ázsiai utazása

Biden elnök először Dél-Koreába, majd Japánba ment a Quad csúcstalálkozójára, amely a Kína terjeszkedése miatt aggódó országok biztonsági csoportja (USA, Ausztrália, India és Japán). Tekintettel elődjeinek a régióban elért eredménytelenségére, Biden fő kihívása az volt, hogy meggyőzze a régiót arról, hogy szavai mögött két területen is rejlik valami: a biztonság és a kereskedelem. 

Normális körülmények között Dél-Koreának és Japánnak erős biztonsági partnerré kell válnia Kínával szemben. Washington döbbenetére azonban továbbra is viták választják el őket arról, hogyan kellene Tokiónak kiengesztelnie Szöult kegyetlen gyarmati uralma miatt. Biden biztonsági aggodalmának másik forrása India. Kétségtelen, hogy Új-Delhi központi szerepet fog játszani a Kína megfékezésére irányuló minden amerikai stratégiában. 

India azonban nem volt hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna elleni invázióját, főként azért, mert az indiai hadsereg továbbra is erősen függ az orosz fegyverektől. Eközben a Fülöp-szigetek, amely egy másik kritikus pillér az amerikai biztonsági architektúra megszilárdításában a térségben, éppen most választott egy olyan új elnököt, aki közel áll Kínához.

E potenciális biztonsági kihívások ellenére Biden a gazdasági és kereskedelmi színtéren még ingatagabb talajon áll.  Az ok egyszerű: Amerika legtöbb regionális szövetségese Kínával bonyolítja a kereskedelme nagy részét. Dél-Korea Kínával folytatott kereskedelmi volumene akkora, mint a következő két legnagyobb kereskedelmi partnere, Amerika és Japán együttvéve. Indonézia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek ugyanazt a dilemmát osztják: Kína a vezető gazdasági partnerük, míg az Egyesült Államok a fő szövetségesük a védelemben és a biztonságban. Ebben az értelemben úgy tűnik, hogy Ázsia és a Közel-Kelet egy csónakban vannak Kína és az Egyesült Államok egyensúlyának szükségességét illetően.

Mi tehát Biden válasza Ázsia Kínától való gazdasági függésére? A rövid válasz: „nem sok”.

Japánban az amerikai elnök bemutatta Indo-Pacific Economic Framework-jét (IPEF), a még mindig homályos tervet az Ázsián belüli kereskedelem megerősítésére. Tekintettel Kína óriási gazdasági potenciáljára, a délkelet-ázsiai kormányokat egyáltalán nem nyűgözte le az az amerikai ajánlat, hogy mindössze 150 millió dollárt fektetnének be a régióba.

Biden Kínával kapcsolatos megközelítéséből hiányzik a valódi gazdasági stratégia és a szabad kereskedelmen alapuló rendszer.  Ennek ellenére Washington folyamatosan nyitott, szabályokon alapuló liberális rendről beszél, holott Biden kereskedelempolitikájában továbbra is a protekcionizmus a norma. Június 22-én Biden kereskedelmi képviselője, Katherine Tai azt mondta a törvényhozóknak, hogy a Kínával szembeni vámokról és egyéb intézkedésekről szóló döntés továbbra is „jelentős befolyást jelent”.

Ami az USA ázsiai-csendes-óceáni térségbeli szövetségeseit illeti, Amerika politikája az instabilitás potenciális forrása.  Az ázsiai döntéshozók fejében mindenhol jelen van az a kilátás, hogy 2024-ben újra egy, a világtól inkább elszigetelődő elnök léphet be a Fehér Házba. Hasonló dinamika érvényesül az USA közel-keleti szövetségeseinél is, amelyek már most aggódnak az Egyesült Államok fokozatos kivonulása miatt. 

A Biden-adminisztrációnak bizonyítania kell a világ többi részének, hogy továbbra is törődik a régióikkal.  Ebben az értelemben Biden elnöknek sok dolga lesz a küszöbön álló közel-keleti útja során.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagyott nézett mindenki Japánban
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 06:39
Váratlanul zsugorodott a japán gazdaság a harmadik negyedévben. Elsősorban a lakossági fogyasztás visszaesése és a külkereskedelem kedvezőtlen alakulása miatt csökkent a távol-keleti szigetország GDP-je.
Makro / Külgazdaság A Trump-fiaskó piaci hatásai: kezdetét veszi az újabb zöldhullám?
Imre Lőrinc | 2026. november 15. 11:01
Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt félidős választásokon aratott elsöprő győzelme, illetve az Európai Unióban készülődő szabályozói reform is átalakíthatja a fenntartható befektetési alapok piacát. Ami a politikai fordulatok nélkül is folyamatos mozgásban van: az elmúlt években a nukleáris energiával foglalkozó cégek és a védelmi ipari kibocsátók megítélése változott a legnagyobb mértékben, méghozzá a saját szempontjukból pozitív irányban. Miközben a 2022 óta tartó masszív lejtmenet után az ESG-alapok teljesítménye épp a mögöttünk hagyott negyedévben mutatta a fordulat jeleit – hangzott el a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia alapkezelői kerekasztal-beszélgetésén.
Makro / Külgazdaság Rétvári Bence üzent Seszták Miklósnak
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:57
Rétvári Bence a közösségi médiában jelentette be, arra kéri Seszták Miklóst, hogy adja vissza a mandátumát, illetve, hogy tisztázza magát a hatóságok előtt. A KDNP frakcióvezetője úgy véli, hogy ez az ügy egy egyedi büntetőügy, ugyanakkor azt határozottan visszautasították, hogy Magyar Péter bűnszervezetként állítsa be az egész jobboldalt.
Makro / Külgazdaság Szerb tisztítótűz: felbontották a Donald Trump vejének cégével kötött szerződést
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:29
Hivatalosan is felbontotta Szerbia a Donald Trump amerikai elnök vejének, Jared Kushnernek a cégével kötött szerződést, amelynek értelmében szállodát, kaszinót és lakóépületeket építettek volna a belgrádi egykori jugoszláv vezérkari épület helyén – jelentette szombaton a Vreme című szerb hetilap kormányzati forrásokra hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Folytatódhat az örömködés a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 09:15
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint mind a kétfajta nafta ára még lejjebb mehet a jövő héten, igaz, a dízelé kevésbé.
Makro / Külgazdaság Lejárt a határidő: megvan, kik közül kerülhet ki a közmédia következő vezére
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 17:21
Megjelent a lista a Független Közmédia Testület honlapján.
Makro / Külgazdaság 1,8 milliárd forint közpénzt használhattak gyanúsan – itt az újabb kormányzati feljelentés
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 13:54
Nem volt minden rendben az alapítványi gazdálkodásban.
Makro / Külgazdaság Zsarolással és kapcsolati erőszakkal vádolják Magyar Pétert
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:56
Feljelentést tett Magyar Péter miniszterelnök ellen zsarolás és kapcsolati erőszak gyanúja miatt Ékes Ilona, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője. A Központi Nyomozó Főügyészséghez benyújtott beadvány Varga Judit volt igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatásán elhangzott állításaira épül – közölte pénteken Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz Védvonal nevű kezdeményezésének vezetője.
Makro / Külgazdaság Jó hír érkezett a dízelautósok számára
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:50
Pénteken már csak a gázolaj ára mérséklődött a hazai töltőállomásokon. A 95-ös benzin országos átlagára nem változott, a gázolajé viszont további 1 forinttal csökkent csütörtökhöz képest.
Makro / Külgazdaság Nagyot javult Magyarország külső pénzügyi egyensúlya szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:36
Jelentősen javult Magyarország külső pénzügyi egyensúlya szeptemberben: a folyó fizetési mérleg 295 millió eurós többlettel zárt az augusztusi 159 millió eurós hiány után. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett előzetes adatai szerint az eredmény a júliusi 60 millió eurós aktívumot is jelentősen meghaladta, elsősorban az áruforgalmi deficit mérséklődésének köszönhetően.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG