2021. december 30-án Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter feltűzte magyar kollégája, Szijjártó Péter öltönyére a Barátságért Érdemrendet. „Büszke vagyok rá, hogy az elmúlt évek rendkívül kedvezőtlen globális és regionális folyamatai ellenére fenn tudtuk tartani a nemzeti érdekeinknek megfelelő, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésünket Moszkvával” – írta a kitüntetéséről akkor a magyar külügyminiszter Facebook-oldalán, pedig akkor már tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit – számol be a telex.hu a Direkt36 leújabb tényfeltáró munkájának eredményéről.
A lap azt írja, 2021 második felére nyilvánvalóvá vált, az oroszok behatoltak a külügy számítógépes hálózatába és belső levelezésébe, feltörték a „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is.
A lap birtokába jutott belső irat szerint még 2022 januárjában is célzott támadások érték a külügyminisztériumot. Volt titkosszolgálati tisztek szerint a Magyarország külügyminisztériuma elleni műveletek mögött egyértelműen az orosz titkosszolgálatok hekkercsoportjai állnak, akik a korábban Putyin által is irányított Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak és az orosz katonai titkosszolgálatnak dolgoznak.
Az oroszok előre tudhatják, miről mit gondol és mit tervez a magyar külügy. Az orosz fertőzöttség az ukrajnai invázió előtt és részben utána is aktív maradt, miközben semmi jele nincs annak, hogy a magyar kormány nyilvánosan tiltakozott volna Oroszországnál a támadás miatt.
2021 őszétől korábban szokatlan körlevelek jelentek meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium belső levelező listáin. A Direkt36 által megszerzett egyik külügyminisztériumi körlevél szerint 2021. november 11-én jelentették be, hogy „a Minisztérium informatikai- és kiberbiztonságának megerősítése céljából kidolgozás alatt áll a KKM Kibervédelmi Projektje”.
Magyarország a nemzetközi hírekbe orosz kiberkémkedéssel kapcsolatos témában legutóbb akkor került be, amikor pár hete kiderült, hogy az Orbán-kormány blokkolja a súlyos orosz kibertámadásokat is elszenvedő Ukrajna csatlakozását a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához.
Egy másik kémkedési ügyről, a Pegasusról itt írtunk legutóbb:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
