Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Azok az EU-polgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos jogi elnevezéssel európai uniós letelepedett státusért (EU Settled Status) - kell folyamodniuk.
Ugyanez vonatkozik az EU, Izland, Norvégia és Liechtenstein alkotta szélesebb Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint Svájc Nagy-Britanniában letelepedett állampolgáraira. A Nagy-Britanniában életvitelszerűen eltöltött időtől függően a jogosultak teljes körű (settled), illetve előzetes (pre-settled) letelepedett státust kapnak.
Az utóbbit azok szerezhetik meg, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában. A jelenlegi szabályozás alapján ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána folyamodhatnak a végleges tartózkodási engedélyért. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.
A brit belügyminisztérium által hétfőn ismertetett módosítási javaslat alapján azonban az újabb kérvényezés kötelezettsége az ő esetükben is hamarosan megszűnik. A londoni felsőbíróság ugyanis a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok érdekvédelmi szervezeteinek keresetére az év elején a Brexit-megállapodással ellentétesnek minősítette, hogy az előzetes letelepedett státusú uniós állampolgároknak újból a brit hatóságokhoz kell folyamodniuk a végleges letelepedési engedélyért.
A keresetet benyújtó érdekképviseleti szervezetek szerint ez a kötelezettség azzal a veszéllyel jár, hogy akik az újbóli kérvényezést bármilyen okból elmulasztják - például egyszerűen elfelejtik -, egyik pillanatról a másikra illegális bevándorlóknak minősülhetnek és a brit kormány kitoloncolhatja őket.
Ennek megelőzésére - a londoni felsőbíróság végzésének megfelelően - a brit belügyminisztérium hétfőn közölte, hogy a törvénymódosítás nyomán minden külön intézkedési kötelezettség nélkül két évvel meghosszabbodik a teljes körű, végleges letelepedett státus megszerzéséhez rendelkezésre álló idő azok számára, akik előzetes letelepedett státusuk lejárta után - vagyis az öt év elteltével - sem folyamodtak személyesen a végleges letelepedési engedélyért.
A folyamat automatikus, a minisztérium az érintetteket közvetlenül értesíti a meghosszabbításról. Mindez biztosítja, hogy senki ne veszítse el nagy-britanniai előzetes letelepedett státusát akkor sem, ha elmulasztja a végleges letelepedett státus kérvényezését - áll a belügyminisztérium hétfői ismertetésében.
A tájékoztatás szerint a tárca lépéseket tesz annak érdekében is, hogy a lehető legtöbb esetben automatikussá váljon az előzetes letelepedett státus átminősítése végleges letelepedési engedéllyé az erre jogosultak számára, vagyis megszűnik az újabb kérvényezési kötelezettség.
A londoni belügyminisztérium 2024-ben automatikusan ellenőzi, hogy mindazok, akik előzetes letelepedett státust kaptak, továbbra is folyamatosan Nagy-Britanniában élnek-e, és a tárca biztosítékokat épít be a rendszerbe annak érdekében, hogy jogosultság nélkül ne lehessen megszerezni a végleges letelepedett státust - áll a szakminisztérium hétfői tájékoztatásában.
A tárca legutóbbi összesítése szerint az idei első negyedév végéig 7,22 millió letelepedési kérelem érkezett a brit hatóságokhoz az EU-állampolgárok részéről. A lista élén a román állampolgárok álltak 1,48 millió folyamodvánnyal, a Nagy-Britanniában élő magyarok közül március végéig 174 910-en kérelmeztek letelepedett státust a brit belügyminisztériumtól.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
