Az északír fővárosban működő Ulsteri Egyetemen elmondott beszédében Biden alig burkolt bírálattal szólt a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) észak-írországi hatásairól is, és arra szólította fel Londont és az Európai Uniót, hogy a Brexit által teremtett "összetett problémákat" az Észak-Írországnak leginkább megfelelő módon orvosolják.
Az amerikai elnök a nagypénteki rendezési megállapodás, hivatalos nevén a Belfasti Egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából érkezett előző este Belfastba, és négynapos látogatása során felkeresi az Ír Köztársaságot is.
Joe Biden belfasti látogatását beárnyékolja, hogy tavaly február óta nem működik a britellenes katolikus és a koronahű protestáns pártok alkotta felekezetközi belfasti önkormányzat. Ennek elsődleges oka az, hogy a legnagyobb protestáns erő, a radikálisan EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párt (DUP) nem fogadja el a Brexit-megállapodáshoz fűzött, Észak-Írország különleges státusára kidolgozott, nemrégiben jelentősen módosított különmegállapodást, amelynek célja az, hogy Írországba - vagyis az Európai Unió egységes belső piacára - ne kerülhessen át ellenőrizetlen termék, főleg élelmiszer és gyógyszer Észak-Írország területéről.
E cél érdekében a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló kereskedelmet kell eseti ellenőrzésnek alávetni, de a DUP álláspontja szerint ez a megoldás kikezdi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyságon belül.
E hosszú ideje megoldatlan patthelyzet amerikai rosszallásának legmarkánsabb diplomáciai jeleként Biden nem fogadta el az észak-írországi törvényhozás, a Stormont elnöke, Alex Maskey meghívását arra, hogy tartson beszédet a belfasti parlamentben.
Az amerikai elnök ehelyett az Ulsteri Egyetemen szólalt fel szerda délután, és nem egészen félórás beszédében kijelentette: a hatékonyan, elszámoltatható módon működő, a nehéz problémákkal közösen szembenéző helyi önkormányzatiság teremthet jelentős lehetőségeket Észak-Írország számára.
Hozzátette: reméli, hogy a belfasti parlament és az észak-írországi önkormányzatiság végrehajtó ága hamarosan ismét működőképes lesz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt a döntést nem neki, hanem az észak-írországi politikusoknak kell meghozniuk.
A Stormont legnépesebb frakcióját a tavaly májusi választások alapján - Észak-Írország több mint százéves történetében először - az ír sziget egyesítésére törekvő legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin adhatná, és a párt jelöltje lenne Észak-Írország miniszterelnöke is, ha a DUP nem bojkottálná az új belfasti parlament és a kormány megalakulását.
A DUP részéről Jeffrey Donaldson, a protestáns koronahű párt vezetője reagált Biden beszédére, kijelentve: az amerikai elnök szavai nem módosítják az észak-írországi politika dinamikáját. "Mi tudjuk, hogy minek kell történnie", és ahogy Biden maga is elismerte, "nem az ő dolga, hogy döntéseket hozzon az észak-írországi politikai vezetők nevében" - tette hozzá Donaldson.
Joe Biden kijelentette ugyanakkor: az Egyesült Államoknak a közelmúltbeli belpolitikai események nyomán közvetlen tapasztalatai vannak arról, hogy mennyire törékenynek bizonyulhatnak a régóta fennálló demokratikus intézmények is. Hozzátette: a nagypénteki megállapodás által létrehozott demokratikus intézményrendszer Észak-Írország jövője szempontjából is kritikus fontosságú, és barátként üzeni, hogy ez is összefügg a belfasti önkormányzati rendszer működésének helyreállításával.
Belfasti beszédében az amerikai elnök hangsúlyozta: a béke és a gazdasági lehetőségek nem elválaszthatók egymástól. Biden kiemelte: a nagypénteki rendezési megállapodás óta eltelt 25 évben az észak-írországi gazdaság által megtermelt hazai össztermék (GDP) értéke megkétszereződött, és a háromszorosára emelkedhet, ha a folyamatok a megfelelő irányban haladnak.
Hozzátette: a megbékélés teremtette gazdasági fellendülés nyomán mára megszűnt a fiatalok korábban általános elvándorlása is Észak-Írországból.
(MTI)
A rohingják ügyében.
