Aligha vitatható, hogy 2016. június 23-a történelmi dátumként vonult be az Egyesült Királyság és egész Európa történelmébe: ezen a napon ugyanis a britek – jókora megdöbbenést okozva szerte a világban – megszavazták a kilépésüket az Európai Unióból. 17,4 millióan voksoltak a távozásra, és 16,1 millióan a maradásra.
Elvetették a kockát
Bár a legfrissebb felmérések szerint többségük (csaknem 60 százalékuk) ma már az EU-tagságot preferálná, ennek jelenleg csak elvi jelentősége van, hiszen a közeljövőben aligha tartanak újabb népszavazást a kérdésben, és ha tartanának is, a visszacsatlakozás nem menne egyik napról a másikra. Tehát a briteknek – akár tetszik nekik, akár nem – jó ideig még viselniük kell a 2016-os döntésük következményeit.
A referendum maratoni, a normál halandók számára átláthatatlan tárgyalássorozatot indított el London és Brüsszel között a kilépés pontos feltételeiről. Ez alapján sokszor támadt az az érzésünk, hogy a távozás majdnem olyan bonyolult és időigényes folyamat, mint a csatlakozás.
A 2017 tavaszán indult tárgyalások során – beleszámítva a kilépés feltételeiről, az azt követő kereskedelmi kapcsolatokról és az észak-írországi protokollról szóló egyeztetéseket is – a szigetország háromszor cserélt miniszterelnököt. Közülük Theresa May az általa kitárgyalt Brexit-deal sorozatos parlamenti megalázásába bukott bele, ami alighanem még ma is kísérti őt a rémálmaiban.
A kölcsönös vádaskodásba torkolló, korántsem békés válásról tanúskodó tárgyalások eredményeként az Egyesült Királyság 2020. január 31-én, több mint 47 év után hivatalosan is kilépett az Európai Unióból, 2020. december 31-én pedig az uniós közös piacnak is búcsút intett.
Az utolsó pillanatban pedig sikerült megkötnie a szabadkereskedelmi megállapodást Brüsszellel – azaz a no deal Brexit elmaradt.
Az északír kérdés
Ugyanakkor maradt még így is elvarratlan szál, nevezetesen az északír kérdés. Míg Észak-Írország az Egyesült Királyság részeként kivált az EU-ból, Írország az uniós közösség része maradt. Emiatt vámhatárnak kellett volna létrejönnie a 499 kilométeres ír-északír határon (az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi határán), ezt azonban Brüsszel és a brit kormány is el akarta kerülni – az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi békefolyamat egyik legfontosabb eredménye ugyanis épp a határellenőrzés teljes megszűnése volt. Az unió belső piacára (ide tartozik Írország is) ugyanakkor továbbra sem lehetett ellenőrizetlenül termékeket bevinni.
Ezt a problémát rendezte átmenetileg az úgynevezett északír protokoll, amelyet 2020. január 24-én írtak alá és 2021. január elsejétől alkalmaznak.
Ennek értelmében a vámhatár az ír-északír határ helyett Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren jött létre, tehát az észak-írországi kikötőkben ellenőrizték az áruforgalmat. Brit közlések szerint a protokoll alkalmazása 2021-ben több mint egymillió vámáru-nyilatkozat kitöltését tette szükségessé a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelemben.
A konzervatív brit kormánynak és az észak-írországi britpárti protestáns pártoknak érthetően nem tetszett ez a megoldás. Azzal érveltek, hogy ez erodálja Észak-Írország alkotmányos helyét az Egyesült Királyságon belül.
Átvágták a gordiuszi csomót
Ezt a problémát látszik orvosolni az a megállapodás, amelyet hétfőn jelentett be Rishi Sunak brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az angol-brit monarchia legősibb uralkodói rezidenciájának otthont adó Windsorban.
A windsori keretmegállapodásnak is nevezett egyezmény felszámolja a tengeri vámhatárt Nagy-Britannia és Észak-Írország között, helyette egy zöld és egy piros folyosót magába foglaló rendszert hoz létre.
A zöld folyosón azok a termékek léphetnek be Nagy-Britanniából, amelyek végcélja Észak-Írország. Ezek esetében nincs szükség a szokásos vámellenőrzésre, és a papírmunka is minimálisra csökken.
Ez azt jelenti például, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi cégeknek – például szupermarketeknek és éttermeknek –, valamint a nagykereskedőknek nem kell minden egyes kamionszállítmányhoz több száz igazoló dokumentumot kiállítaniuk.
A piros folyosó azoknak a termékeknek van fenntartva, amelyek átkerülhetnek Írországba, tehát az EU belső piacára. Esetükben fennmaradnak a szokásos ellenőrzések.
Egész pontosan azokról a termékekről van szó, amelyek esetében a kereskedők a szállítmány elindításának idején nem teljesen biztosak abban, hogy az nem kerül át az EU piacára, tehát ez esetben Írországba. Azonban ők is jogosultak lesznek vámköltség-visszatérítésre, ha igazolni tudják, hogy a termék Észak-Írország területén maradt. (Aki további részletekre is kíváncsi, az itt elolvashatja a brit parlament elé kerülő, csaknem 30 oldalas megállapodást.)
„Eltüntettük a határt az Ír-tengerről” – mondta győzedelmesen Rishi Sunak később a brit parlament alsóházában.
A történet azonban még ezzel sem ér véget: a brit miniszterelnöknek ugyanis még el kell fogadtatnia a megállapodást a saját pártja EU-szkeptikus jobbszárnyával, valamint a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erővel, a szintén EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párttal.
Hogy ez sikerül-e, az még nyitott kérdés, az elmúlt szűk hét év történései alapján mindenesetre nem lennénk túlzottan meglepve, ha a Brexit-sagának még lenne egy-két fejezete.
Nagyító rovatunk többi cikkét itt olvashatják.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,03 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
