Pete Hegseth hangsúlyozta, a katonai szövetségnek harcra késznek kell lennie.
„Azért vagyunk itt, hogy folytassuk a Trump elnök által megkezdett munkát, ami kötelezettségvállalást jelent a szövetség 5 százalékos védelmi kiadásaira” – fogalmazott Hegseth, majd hozzátette: az amerikai adminisztráció úgy gondolja, hogy a védelmi kiadásoknak a jelenlegi 2 százalékról való emelése „meg is fog történni”.
Az erről szóló döntésnek a hónap végén, Hágában tervezett csúcstalálkozóig meg kell történnie – tette hozzá.
„Azért vagyok itt, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden NATO-ország megértette: minden tagországnak hozzá kell járulnia 5 százalékkal a közös védelemhez. Ahhoz a kemény erőhöz, ami valóban elrettent” - fogalmazott Hegseth, majd hozzátette: ez nem állhat csak az amerikai képességekből.
Az Egyesült Államok büszke arra, hogy a szövetségesei mellett állhat, de üzenete továbbra is világos: elrettentés és béke az erőn keresztül.
Kijelentette: nem lehet és senki nem is fog Amerikára támaszkodni egy fenyegetésekkel teli világban. Nem lehetséges az, hogy Amerika egyedül álljon készen arra, hogy segítsen kezelni a világban jelentkező fenyegetéseket.
„Szükség van arra, hogy szövetségeseink is fellépjenek, miközben mi mellettük állunk” - tette hozzá az amerikai védelmi miniszter.
Mark Rutte NATO-főtitkár közölte: a védelmi minisztereknek csütörtökön kulcsfontosságú döntést kell hozniuk a képességcélokról annak érdekében, hogy a szövetséges országok vezetői a hágai csúcstalálkozón határozhassanak arról, „mennyi pénzt fogunk költeni védelemre az elkövetkező években”.
Ezzel Kanada és Európa együttesen kiegyenlíti majd az Egyesült Államok kiadásait, ami – szavai szerint – fontos, mert „egy igazságos NATO-t akarunk, ahol minden szövetségesünk ugyanannyit költ”.
„Az a jóslatom, hogy meg fogunk állapodni ezekben a képességcélokban. Ma eldöntjük, mire van szükségünk ahhoz, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat, ha megtámadnak minket. Ha valóban felkészültek vagyunk a háborúra, akkor nem fognak megtámadni minket”, vélekedett.
Ehhez a szövetségeseknek a légvédelmi rendszerekbe, nagy hatótávolságú rakétákba, jól manőverezhető szárazföldi alakulatokba, a parancsnoki és irányítórendszerekbe kell befektetniük – tette hozzá a NATO-főtitkár.
(MTI)
A külügyminiszter szerint egyeztettek a horvát hatóságokkal. 
