A biztonsági garanciáknak gazdasági érdeken kell alapulnia, tehát aki azt szeretné, hogy az Egyesült Államok katonailag segítsen a védekezésben, annak gazdaságilag is érdekeltté kell tennie Washingtont ebben, jelentette ki Németh Zsolt hétfőn, az Egyensúly Intézet által szervezett Budapest Energy and Security Talks konferencián.
Gazdasági szövetség Washingtonnal
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint emiatt is erősíteni kellene a magyar-amerikai partnerséget, és Magyarországnak gazdasági szövetséget kellene kötnie Washingtonnal. Így szerinte teljesíthetővé és fenntarthatóvá válna az öt százalékos cél – Donald Trump amerikai elnök azt szeretné ugyanis, hogy ne csak az Egyesült Államok, hanem az európai tagországok is költsék a GDP-jük öt százalékát honvédelemmel kapcsolatos kiadásokra.
Megjegyezte, hogy amióta Washington megkötötte Kijevvel az úgynevezett ásványkincs-megállapodást – az egyezmény gyakorlatilag újabb jelentős gazdasági érdekeltségeket teremt az Egyesült Államoknak Ukrajnában –, azóta megváltozott az amerikai hangnem az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Németh Zsolt úgy véli, hogy a magyar hadsereg az elmúlt években már komoly fejlődésen ment keresztül. Ugyanakkor a további fejlesztés jelentős ráfordítást igényel, és ehhez meg kell találni a forrásokat, jegyezte meg, a magyar-amerikai gazdasági együttműködés felfuttatására utalva.
Kitért arra is, hogy a jelenkor egyik fő jellemzője a bizonytalanság, így nem tudjuk, hogy valóban meg akarja-e támadni Oroszország Ukrajnát. Az öt százalékos cél teljesítésével ugyanakkor Európa meg tudja védeni magát, fűzte hozzá.
Kérdésre válaszolva pozitív fejleménynek nevezte, hogy a múlt héten magas szintű, közvetlen tárgyalások kezdődtek Ukrajna és Oroszország között. Negatívumként említette ugyanakkor, hogy az oroszok nem adták fel az eredeti céljukat, Ukrajna egészének az elfoglalását.
Szerinte Moszkvában sok opció van az asztalon, és az, hogy ezek közül melyiket választja, nagyban függ az amerikai diplomáciától is.
Fokozatosan növelnék a hadikiadásokat
Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért, haderőfejlesztésért és védelmi iparért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiadásnövelésnek fokozatosan, lépésről lépésre kell megtörténnie – a NATO közlése szerint azt szeretné, ha a tagállamok 2032-re érnék el az öt százalékos célt (a szorosan vett honvédelmi kiadások mellett az ahhoz kapcsolódó infrastrukturális költéseket is beszámítaná az öt százalékba).
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az eddigi hivatalos célt (2 százalék) Magyarország már 2023-ban teljesítette.
Boris Ruge, a NATO politikai ügyekért és biztonságpolitikáért felelős főtitkárhelyettese előadásában arról beszélt, hogy óriási kihívásokkal nézünk szembe, ugyanakkor biztos abban, hogy az észak-atlanti szövetség erős és egységes marad.
Szerinte Donald Trump megerősítette, hogy elkötelezett a NATO mellett, és ő maga is hasonló jelzéseket kapott a közelmúltban Washingtonban.
Ugyanakkor Ruge is utalt arra, hogy a terheket újra kell osztani a NATO-n belül, azaz Kanadának és az európai NATO-tagállamoknak, így Magyarországnak is jóval többet kell a jövőben honvédelemre költenie a GDP két százalékánál. A cél Oroszország elrettentése és Európa megvédése, hangsúlyozta.
Gorka Sebestyén: Oroszország probléma, de nem a fő fenyegetés
A konferencián felszólalt Gorka Sebestyén, az amerikai elnök tanácsadója, terrorelhárításért felelős vezető igazgató is. Trumpot idézve kiemelte: a kérdés, hogy a Nyugat „túl akar-e élni”, „meg akarja-e védeni magát”, és „el akarja-e pusztítani” azokat, akik őt akarják elpusztítani, kívül és belül.
A külső ellenségek közül a „dzsihadistákat” említette név szerint. Kérdésre válaszolva ugyanakkor azt mondta, hogy a legnagyobb fenyegetést a Nyugatra nézve Kína jelenti, amely „egyedüli szuperhatalom” szeretne lenni.
Gorka Sebestyén fake newsnak nevezte, hogy Washington magára akarja hagyni a NATO-t. Szerinte Washington „barátja lesz annak”, aki barátként viselkedik vele, és azok mellé áll, akik „hisznek a civilizációnk alapjaiban”, bárki is az ellenség.
A tanácsadó az előadás utáni sajtóbeszélgetésen a magyar kormányzati politikát érintő kérdésekre nem kívánt válaszolni.
A Privátbankár kérdésére, miszerint ha Kína az első számú fenyegetés, akkor mit gondol Oroszországról, azt válaszolta: Oroszország probléma, de nem tekinti első számú fenyegetésnek.
Szerinte a legfontosabb most az, hogy a lehető leghamarabb béke legyen.
A KELER rántotta le. 
