A következő NATO-csúcstalálkozóra június 24-25-én kerül sor Hágában, és ez a csúcstalálkozó döntő jelentőségű lesz annak eldöntésében, hogy az észak-atlanti szövetségnek van-e még jövője. Az új német kormány most egyértelműen ezt a találkozót tartja szem előtt biztonságpolitikai megfontolásaiban.
Elaludt Európa
Donald Trump amerikai elnök évek óta követeli, hogy az európaiak többet költsenek a védelemre, és ennek kapcsán a NATO-ból való kilépéssel is fenyegetőzött. Amerikai szemszögből nézve valóban feltehetjük magunknak a kérdést, hogy 347 millió amerikainak miért kellene megvédenie 450 millió európait 146 millió orosztól.
Trumpnak igaza volt a kritikájában, de figyelmeztetései éveken keresztül süket fülekre találtak, különösen Németországban. A héten azonban Berlin megtáltosodott. Merz kancellár kormánynyilatkozatában leszögezte, hogy olyan Bundeswehrre van szükség, amely Európa legerősebb hagyományos fegyveres ereje lesz.
A NATO-csúcstalálkozóra való tekintettel ezért a német külügyminiszter is csütörtökön padlógázra lépett és már megértést tanúsít Trump 5 százalékos GDP-arányos katonai kiadási követelése iránt. Egyúttal rámutatva arra, hogy ez biztosítja, hogy az USA továbbra is elkötelezett marad Európa védelme mellett.
Amikor Wadephul külügyminiszter 5 százalékról beszél, akkor a Mark Rutte NATO-főtitkár által használt képletre utal, aki 3,5 százalékról beszél a kemény védelmi kiadásokra és 1,5 százalékról a védelemmel kapcsolatos infrastruktúrára.
Ez a Trump-kormányzat álláspontja is. A NATO jelenlegi terveiben, amelyek az EU keleti határának az orosz agresszió elleni védelmére vonatkoznak, Németországnak központi szerepe van logisztikai csomópontként.
Egyoldalú bejelentés
Wadephul külügyminiszter egyoldalúan – a koalíciós partnerrel, az SPD-vel való konzultáció nélkül –, és a megvalósítás módjára vonatkozó terv nélkül jelentette be az 5 százalékos célt Németország számára. Ez szerencsére nem egészen 5 százalék, hanem csupán 3,5 százalék. A fennmaradó 1,5 százalék az általános infrastruktúra, amely potenciális katonai alkalmazásokkal rendelkezik, mint például az utak és a vasutak.
Fotó: Wikipédia/Bundeswehr-Fotos
Ami az 5 százalék tisztán katonai részét illeti – ez 160 milliárd euró lenne 2032-ig, szemben a jelenlegi 50 milliárd euróval. Ehhez valóban nagyszámú infrastrukturális beruházásra lesz szükség (vasút, utak, hidak, légi közlekedés, digitális infrastruktúra). És a Bundeswehrt is jelentősen ki kell majd bővíteni.
Ez nem lesz lehetséges 150 milliárd euró körüli védelmi költségvetés nélkül. Wadephul kijelentései tehát összhangban vannak azzal, amire a német kormány egyébként is törekszik. Az időkeretet valószínűleg 2032-ig határozzák meg. Addig a védelmi költségvetés és a közlekedési minisztérium költségvetésének megfelelő éves növekedése várható.
Hogyan költsék el?
A német politika nagy ötlete az általános sorkötelezettség újbóli bevezetése. Igen ám, de Boris Pistorius védelmi miniszter egy nemrégiben adott interjúban bevallotta: nincsenek meg a laktanyái az új csapatok befogadására, ha most soroznák be őket. Nincsenek kiképzői a kiképzésükhöz. Ahogyan nincsenek irodái sem, hogy nyilvántartásba vegye és tesztelje őket. A béke hosszú évei alatt a Bundeswehr a nehéz szociális hátterű fiatalemberek toborzóhelyévé fajult.
A szűk keresztmetszet
Ukrajna viszont megmutatja, hogyan lehet egy hadsereget a szinte semmiből néhány év alatt Európa legnagyobb fegyveres erejévé fejleszteni. Ukrajnával ellentétben azonban Németországnak korlátokkal kell szembenéznie. Mindenekelőtt nincs elég fiatal, hadrafogható német.
A hidegháború idején a német hadseregnek 400 ezer katonája volt. A sorozás 2011-ben megszűnt, és a hadsereg azóta 185 ezer főre zsugorodott. Eladták a laktanyákat és a toborzó irodákat. A Bundeswehr egy kis hivatásos hadsereggé alakult.
A CDU vissza akarja hozni a sorozást – de van itt egy bökkenő. A CDU programja hosszú távú elkötelezettségről szólt. Az SPD és a Zöldek viszont a svéd modellt favorizálják, ahol az ország egy évfolyam összes potenciális újoncát nyilvántartásba veszi, majd először az önkénteseket veszi fel, és csak akkor kezdenek el sorozni, amikor tényleges szükség van rá. Friedrich Merz számára az a politikai probléma, hogy az egyetlen párt, amelyik az általános sorozást támogatja, az az AfD.
Európának lehetővé kell tennie az USA számára a rendezett kivonulást
Az európai vezetők célja az, hogy az USA-t a lehető legtovább bevonja kontinensünk védelmébe azáltal, hogy növelik védelmi erőfeszítéseiket, lehetővé téve az USA számára a rendezett haderő-csökkentést.
Különösen fontos, hogy ez a kivonulás ne legyen hirtelen és teljeskörű. Különösen a nukleáris elrettentés területén az USA nem lesz egyhamar helyettesíthető.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
