Berlin erősebb hadsereget akar – de ez nem lesz könnyű menet

Trump agresszív, kiszámíthatatlan külpolitikája és Oroszország elhúzódó ukrajnai háborúja miatti növekvő nyugtalanság közepette Németország katonai erejének újjáépítésére törekszik. A második világháború pusztítása óta Berlin nagyrészt a pacifizmuson alapuló politikát alakított ki.

A Trump és Putyin között zajló közeledés fényében azonban számos német politikus most sürgősen erősebb katonai fellépést sürget, hogy védekezzen a Moszkva és szövetségesei által jelentett potenciális fenyegetésekkel szemben.

Hogy állnak most?

Németország fegyveres erői, a Bundeswehr jelenleg 181 174 aktív katonát számlálnak – és ez bizony szerény szám ahhoz képest, hogy Németország a második világháború alatt közel 13 millió katonát, önkéntest és sorkatonát állított hadrendbe. Összehasonlításképpen: Franciaország ma mintegy 205 ezer aktív katonát tart fenn, az Egyesült Államok pedig több, mint 1,3 millióval rendelkezik.

A küzdelem részben abból fakad, hogy Berlin 2011-ben úgy döntött, eltörli a kötelező katonai szolgálatot, ami megnehezíti a tisztán önkéntes erők sorainak feltöltését. Berlin 2018-ban célul tűzte ki, hogy 2025-re 203 000 katonára bővíti hadseregét. A fegyveres erőkért felelős parlamenti biztos friss jelentése azonban azt mutatja, hogy „a Bundeswehr ezt ismét nem érte el”, és a céldátumot 2031-re helyezte át.

Mindazonáltal komoly akadályokba ütközik fegyveres erőinek kiépítése még a hagyományosan pacifista pártok, például a Zöldek körében is.

Elméletileg nincs probléma, hiszen most a Bundestag (a német szövetségi parlament) úgy döntött, hogy Németországnak gigantikus mennyiségű pénzt lehet elköltenie védelmi célokra. De számos olyan korlát van, amelyet nagyon nehéz leküzdeni.

Komoly kihívások

Az egyik fő kihívás a bürokrácia. A Bundeswehr, mint a német közszféra nagy része, erősen bürokratizált, ami megnehezíti a nagy összegek rövid idő alatt történő hatékony elköltését – és az egész struktúra az elmúlt pár évtizedben rossz irányba fejlődött.

A bürokratikus hiányosságok lassítják a védelmi beszerzéseket, ami megnehezíti a fegyveres erők gyors korszerűsítését. Még a megnövekedett finanszírozás mellett is a költségvetés elosztásának és a védelmi tervezésnek a strukturális hiányosságai tovább akadályozzák a hadsereg megerősítésének hatékonyságát.

A sorkötelezettség kérdése

Tekintettel ezekre a toborzási kihívásokra és strukturális akadályokra, egyes vezető politikai döntéshozók újragondolják egy egykor tabunak számító ötletet, a katonai sorkötelezettség visszaállításának gondolatát. A kötelező szolgálat nyilvános és logisztikai támogatásának helyreállítása azonban nem lesz könnyű feladat.

A közvélemény szkepticizmusa továbbra is jelentős akadályt jelent. Sok német történelmi okok miatt óvakodik a militarizálástól. A második világháború alatt egyes becslések szerint több, mint ötmillió németet öltek meg.

A fiatalok toborzása komoly kihívást jelent. A német kabinet által 2023 novemberében elfogadott törvény önkéntes katonai szolgálatot vezetett be, részben azért, hogy felmérje a 18 évesek szolgálati hajlandóságát. Egy olyan országban azonban, amely szakképzett munkaerőhiánnyal és demográfiai elöregedéssel küzd, a katonai sorok bővítése nehézségekbe ütközik.

A Bundeswehr még a nagyobb létszámú haderő kiképzéséhez és befogadásához szükséges lakhatási, oktatási létesítményekkel és infrastruktúrával sem rendelkezik.

Eva Högl, Németország fegyveres erőkért felelős biztosa ráadásul két hete arra figyelmeztetett, hogy az ország nem került közelebb ahhoz a céljához, hogy 2031-re 203 000 aktív katonája legyen. Sőt, a fegyveres erők teljes létszáma tavaly kissé csökkent, részben a nagyszámú kilépő miatt. A 2023-ban jelentkezett 18 810 férfi és nő egynegyede hat hónapon belül elhagyta a fegyveres erőket.

Japánnal ellentétben, amelynek alkotmánya „szuverén jogként” lemond a háborúról, Németországban nincsenek jogi akadályai az újrafegyverkezésnek. A sorkatonai szolgálatot csak felfüggesztették, de nem törölték el.

Meg tudja Németország védeni magát az USA nélkül?

Németország militarizációs törekvései ellenére az USA támogatása nélkül Berlin nem tudná megvédeni magát egy külső fenyegetéssel szemben. Még az Egyesült Királyság is nehezen tudná megvédeni magát az olyan feltételezett ellenségekkel szemben, mint Oroszország, mivel nukleáris képességei összefonódnak az amerikai technológiával.

Szakértők szerint ez a nyomás volt az egyik fő mozgatórugója a Bundestag történelmi léptékű döntésének, hogy a katonai finanszírozás növelése érdekében feloldja az alkotmányos adósságféket. Fredrich Merz leendő kancellár szerint a kiadások a GDP 3,5 százalékára, azaz 652 milliárd dollár körüli összegre emelkedhetnek.

Az üzenet egyértelmű: a döntést a Donald Trump által vezetett USA-val szembeni új szemlélet miatt hozták meg, amely már nem tekinthető megbízható partnernek az Oroszországgal szembeni védelemben.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)