Nagy show-t varázsolt hétfőn a magyar származású Gorka Sebestyén – avagy Sebastian Gorka – az Egyensúly Intézet által szervezett Budapest Energy and Security Talks biztonságpolitikai konferencia színpadára.
A háború, mint húsdaráló
Az amerikai elnök tanácsadója, egyben terrorelhárításért felelős vezető igazgató fel-alá járkált a színpadon, duzzadó magabiztossággal sztorizott a közönségnek, és persze dicsérte Donald Trumpot. Részletesen elmesélte például, milyen volt a kivetítőn végignézni, amint az amerikai szolgálatok egy távoli kontinensen szó szerint kilőnek egy dzsihadista terrorista vezérként azonosított személyt.
Azt mondta, hogy a Nyugat számára a legnagyobb fenyegetés Kína: szerinte a távol-keleti országnak már kész terve van arra, hogy a világ első számú szuperhatalma legyen. „És Trump tudja ezt”.
Amikor az előadás utáni szűkkörű sajtóbeszélgetésen rákérdeztem, hogy na de mi van Oroszországgal, annyit válaszolt: az nem „első számú fenyegetés”. És amúgy is, most el van foglalva az ukrajnai háborúval.
Gorka Sebestyén az ukrajnai vérontásra többször is a „húsdaráló” kifejezést használta. Trump meg akarja állítani a húsdarálót, amiben ukrán és orosz fiatalok ezrei halnak meg, „mindannyiunknak akarnunk kell, hogy ez véget érjen”, hangoztatta.
Fotó: Egyensúly Intézet
Azt, hogy az Egyesült Államok magára akarja hagyni a NATO-t, fake newsnak nevezte.
És adott egy jótanácsot a világ országainak: „Washington a barátod lesz, ha te is barátként viselkedsz”. Sőt, „ha hiszel a civilizáció alapjaiban, akkor melletted leszünk, bárki is az ellenség.”
Biznisz és biztonság
Persze alapvetően akkor lesz mellettünk az Egyesült Államok, ha az az érdeke – erre már Németh Zsolt világított rá előadásában.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint Washingtont gazdaságilag is érdekeltté kell tenni abban, hogy biztonsági garanciákat adjon Európának és ezen belül Magyarországnak.
Tehát – magyarázta – erősíteni kell a magyar-amerikai partnerséget, gazdasági szövetséget kell kötni. Így nem csak érdekeltté tesszük Washingtont, hanem könnyebben teljesíthetjük az amerikai elnök által elvárt – és már a NATO által is kilátásba helyezett – új célt: azaz idővel (a NATO 2032-es céldátumot tűzne ki) a GDP öt százalékát kell honvédelemre és ahhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre költenünk.
Németh Zsolt példaként említette Ukrajnát. Amióta Washington megkötötte Kijevvel az úgynevezett ásványkincs-megállapodást – ez gyakorlatilag újabb jelentős gazdasági érdekeltségeket teremt az Egyesült Államoknak Ukrajnában –, azóta „megváltozott az amerikai hangnem” az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Úgy tűnik, hogy a ritkaföldfémek jövőbeni eladásából származó haszon megosztása és az Ukrajna talán nem túl távoli újjáépítésében való amerikai részvétel biztosítása az amerikai katonai támogatás fennmaradásának az ára.
Hogy is mondta Gorka Sebestyén? „Trump egy bizniszmen”. Amúgy pedig „viselkedj úgy, mint egy barát”.
Hol tart most a háború?
Persze csodákat még ő sem tud tenni: hiába ígérte meg a kampányban, hogy elnökként „24 óra alatt” véget vet majd az ukrajnai háborúnak, ebből nem lett semmi. Sőt, még ha „a 24 órát” szimbolikusnak is tekintjük – azaz Trump csak rövid időn belüli béketeremtést ígért –, akkor sem lett belőle semmi. A háború most, elnöksége ötödik hónapjában is teljes erővel tombol.
Erről persze – tesszük hozzá – nem ő tehet. Az ukrán és az orosz háborús célok között ugyanis továbbra is kibékíthetetlen ellentétek vannak, amiket ő sem tud feloldani. Nagyon mást gondol Moszkva és Kijev a megszállt területek jövőjéről és a biztonsági garanciákról.
Marad a nyomásgyakorlás, diplomáciai és gazdasági eszközökkel.
Némi előrelépés azért történt: múlt héten, több mint három év után újraindultak a közvetlen tárgyalások Oroszország és Ukrajna között Isztambulban. „Én most látok egy pozitív dinamikát” – mondta nemrég kérdésünkre Bendarzsevszij Anton, a posztszovjet térség szakértője, aki ezt alapvetően Trumpnak tulajdonítja.
Ezek azonban csak kis lépések, a tűzszünet és főleg a béke messzinek tűnik.
Hiába tárgyalt Trump hétfőn telefonon Putyinnal – és külön Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is – , konkrét eredménye nem lett a kétórás egyeztetésnek, maximum szavakban.
Oroszország és Ukrajna azonnal megkezdi a tárgyalásokat a tűzszünet érdekében, mondta az amerikai elnök. Putyin csak annyit közölt, hogy Oroszország „kész együtt dolgozni” Ukrajnával egy „memorandumon egy lehetséges jövőbeni békeegyezményről”. Majd drónokkal, rakétákkal tovább támadta Ukrajnát.
Putyin a jelek szerint nyeregben érzi magát, és nem akar időt adni az ukrán hadseregnek az újraszerveződésre. Tárgyalás helyett ki akarja maxolni a területi nyereségeket. Alighanem ezért utasította el az Ukrajnát támogató európai országok és Kijev 30 napos tűzszüneti felhívását, és ezért nem akart személyesen találkozni Zelenszkijjel Isztambulban.
Üzlet Moszkvával is?
A New York Times értékelése szerint Trump most egyet visszalép: a közvetítés helyett azt mondja, hogy az ukránok és az oroszok tárgyalják ki egymással a tűzszüneti feltételeket.
Trump a telefonhívás után azért megjegyezte, hogy a háború befejezésének gazdasági előnyei is lennének, azt követően pedig Oroszország „széleskörű kereskedelmet” szeretne kialakítani az Egyesült Államokkal.
Azaz – írja az amerikai lap – Putyin a jelek szerint sikerrel promotálta az amerikai elnöknek az Oroszország által kínált „lukratív üzletkötések lehetőségét.”
Így ér tehát össze üzlet és politika – hogy ez tartós és főleg igazságos békéhez is elvezetne majd, abban enyhén szólva sem vagyunk biztosak.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
