„Reális lehetőség, hogy csütörtökön közvetlenül is tárgyaljon egymással Ukrajna és Oroszország. A Putyin-Zelenszkij csúcs ugyanakkor szerintem még odébb van, ahhoz több előkészület kell” – mondta Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője a Privátbankár kérdésére azzal kapcsolatban, hogy csütörtökön közvetlen egyeztetéseket tarthat Oroszország és Ukrajna egy esetleges tűzszünetről és a háború lezárásáról.
Találkozó, három év után először?
A tárgyalásokra, amelyeket Isztambulban tartanának, Vlagyimir Putyin orosz elnök hívta meg Ukrajnát szombat esti beszédében. Mint fogalmazott, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy azok eredményeként Oroszország és Ukrajna egy „új tűzszünetben” fog megállapodni. Azt nem közölte, hogy ki képviselné a Kremlt az eseményen.
A bejelentés után, vasárnap Donald Trump amerikai elnök arra ösztönözte az ukrán vezetést közösségi oldalán, hogy azonnal fogadja el Putyin ajánlatát. Szerinte így legalább kiderülne, hogy van-e esély egy, a háborút lezáró megállapodásra.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov
Ezt követően Volodimir Zelenszkij jelezte, hogy kész személyesen találkozni az orosz elnökkel a török fővárosban.
„Nincs értelme folytatni az öldöklést. És várni fogom Putyint Törökországban csütörtökön. Személyesen”, írta az ukrán elnök az X közösségi oldalon.
A történések hátteréhez hozzátartozik, hogy Putyin bejelentését megelőzően Ukrajna és az európai vezetők 30 napos tűzszünetre szólították fel Moszkvát hétfői kezdettel, miután a Kijevet támogató tettre készek koalíciója személyesen tárgyalt Zelenszkijjel az ukrán fővárosban. A koalíció ellenkező esetben újabb komoly szankciókat helyezett kilátásba Moszkvával szemben. A tűzszünetet Washington is támogatja. A Kreml annyit közölt, hogy megfontolja az ajánlatot.
Ha megvalósulna a tárgyalás Ukrajna és Oroszország között, az jelentős fejlemény lenne, hiszen közvetlen egyeztetés a két ország között utoljára 2022 márciusában, az orosz invázió kezdete utáni hónapban volt, szintén Isztambulban. Azóta csak fogolycserékről folytak tárgyalások a két fél között.
Mi áll a háttérben?
De miért pörögtek fel most az események? Bendarzsevszkij Anton szerint Putyin valójában húzni akarja az időt, és ezért kezdeményezett közvetlen tárgyalásokat – ahelyett, hogy elfogadta volna a 30 napos tűzszüneti felhívást. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója úgy véli, hogy Oroszország – miután múlt évben sikereket ért el a kelet-ukrajnai fronton, és jelenleg Ukrajna mintegy 20 százalékát tartja megszállás alatt – újabb szárazföldi offenzívát készíthet elő.
Arra a felvetésünkre, minek vagy kinek köszönhető, hogy összességében mégis megindult némi közeledés és ismét megkezdődhetnek a közvetlen tárgyalások, azt válaszolta: nehéz ezt nem Donald Trumpnak tulajdonítani.
Szerinte az amerikai elnök, akit idén január 20-án iktattak be hivatalába, „újranyitotta a kommunikációs csatornákat”, közelebb hozta Ukrajnát és Oroszországot, és mindkettejükre nyomást gyakorolt egy tűzszüneti megállapodás elérése érdekében.
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Az Ukrajna és az Egyesült Államok között április végén megkötött ásványkincs-megállapodás például egyúttal üzenet volt az orosz elnöknek: jelezte, hogy az Egyesült Államok nem hátrált ki Ukrajna mögül. Az említett 30 napos tűzszüneti javaslat – tette hozzá a szakértő – pedig korábban az amerikai javaslatok között is szerepelt.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen konkrét eredménye lehet – ha megvalósulnak – a csütörtöki orosz-ukrán tárgyalásoknak, Bendarzsevszkij Anton azt válaszolta: „a béke messze van”.
Ezzel arra utalt, hogy az orosz és az ukrán célok között – akár a területi kérdéseket, akár az ukrajnai biztonsági garanciákat nézzük – egyelőre óriási ellentétek vannak.
Hozzátette ugyanakkor, hogy relatív kisebb horderejű megállapodás elképzelhető. Példaként említette a tűzszünetet a Fekete-tengeren vagy a dróncsapások felfüggesztését. Ez idő alatt az oroszok is átgondolhatják az újabb szárazföldi offenzíváról szőtt terveket.
„Én most látok egy pozitív dinamikát” – mondta végezetül a szakértő.
Oroszország mostanáig nem mondott sem igent, sem nemet a hétfőre meghirdetett, 30 napos tűzszüneti felszólításra, ugyanakkor vasárnap éjjel még dróntámadásokat hajtott végre Ukrajna ellen. Korábban azt közölte, hogy a tűzszünet elfogadásának feltétele az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítások leállítása.
A belpolitikai kilátások mellett az ukrajnai háború fejleményeiről nemrég Káncz Csaba geopolitikai szakértőt is megkérdeztük a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban:
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 233,63 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 126 534,75 ponton zárt. 
