A mai nap a hírek és cáfolatok jegyében telt – s lényegében minden a menekültek körül forgott.
Kezdődött minden a MÁV nevezetes döntésével, hogy minden Nyugat-Európába tartó vonatát bizonytalan időre törli. Már ekkor sokaknak feltűnt, hogy furcsa, hogy az intézkedéssel egy időben a migránsokat visszaengedték a Keleti pályaudvarra, ahol ők lényegében megrohamoztak egy Sopron felé induló vonatot. Délután egyébként a MÁV is megpróbálta megmagyarázni lépésének indokait.
A vonatról ugyanakkor kiderült, hogy a hivatalos szervek elképesztően cinikus megoldása arra, hogy a pályaudvaron felgyűlt embereket eltüntessék a fővárosból.
Miután a várható volt, hogy a bicskei állomáson felsorakozott rendőr-sorfal és a menekülttáborhoz történő szállításra kirendelt buszok látványa ráébreszti a menekülteket, hogy át lettek verve, nem volt meglepő, hogy történtek olyan esetek az állomáson, amelyek nyomán olyan képek járhatták be percek alatt a világot, amely aligha vetett jó fényt hazánkra. (A vonaton több újságíró és fényképész tartott a menekültekkel.) Ennek okán nem volt meglepő, hogy a rendőrség az MTI híre szerint műveleti területté nyilvánította a bicskei állomást. Amikor ez a hír körbefutott (s persze ismét nem aratott szimpátiát, akkor a rendőrség gyorsan és határozottan cáfolta a nemzeti hírügynökség korábbi hírét, állítva: nem nyilvánították műveleti területté a bicskei vasútállomást.
Történt mindez azokban az órákban, amikor az EU vezetői a menekültkérdés megoldásáról tárgyaltak. Orbán Viktor miniszterelnök – sokak szerint szembemenve a Nemzeti Konzultáció alapjait megfogalmazó tételekkel – Brüsszelben arról beszélt, hogy egyetlen menekült sem akar Magyarországon maradni, ezért nekünk csak az ő regisztrációjuk a feladatunk.
Sajnos, nap közben a miniszterelnök és kancelláriaminisztere is Németországra mutogatott, ott viszont nem nézték túlságosan jó szemmel, hogy őket nevezi ki a menekültválság fő okozóinak a magyar kormányfő. Az már csak hab a tortán, hogy az uniós csúcson megfogalmazott új javaslatokról napközben csak a külföldi honlapokat nézegetve lehetett itthon hírt kapni.
A civil segítők türelme is fogytán: a tegnapi tüntetésük nyomán a stúdióban vendégül látott képviselőjük arról beszélt: nem akarnak politizálni, de azt sem, ha elvben állami feladatokat testálnának egyre nagyobb mértékben rájuk. Szó esett arról is, miért nincs mondjuk útlevele a menekülteknek.
Persze, közben azért zajlott az élet a gazdaságban is. Ismét kaptunk egy kellemes kiskereskedelmi adatot, amit persze illik annak fényében kezelni, hogy sok elemző szerint egyszerűen a kereskedelem tisztulása, a pénztárgépek az okozói a dinamikának.
Megkezdődött Miskolcon a közgazdász vándorgyűlés. Az első nap talán legnagyobb érdeklődéssel várt előadásában Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója cáfolta azokat a véleményeket, mely szerint a bankok nem akarnak hitelezni, arra ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az elmúlt évtized komoly veszteségei óvatosabbá tették a bankokat. Persze, kérdés, lehet-e hitelbővülést várni akkor, ha a növekedés lassulása várható.
Az elmúlt napok hírei kapcsán annak is igyekeztünk utánajárni, hogy mit kell tenniük az Astra Biztosító ügyfeleinek azt követően, hogy az anyacég Romániában tönkrement. Ez az első fióktelep-csőd, ami kapcsán véleményünk szerint a kgfb-esetében bizonyosan szabályozói lépések megtételére volna szükség.
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
