Tiltott állami támogatásról és lemaradó Magyarországról beszélt Csányi Sándor

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen. Kép forrása: MTI

A Miskolci Egyetemen megrendezett  53. Közgazdász Vándorgyűlés első előadását Csányi Sándor tartotta. Az OTP elnök-vezérigazgatója a magyar bankszektor kilátásaival kapcsolatban osztotta meg gondolatait.

Leköröznek a régiós országok

A bankszektorban lezárul egy közel egy évtizedes korszak: vége a recessziónak ,elindul a gazdasági növekedés, talán már a bankadó csökkenésével a terhek is csökkennek, és elindul a hitelezés is. Harmadik éve nő a GDP és bővül a fogyasztás is. A GDP bővülésében azonban a visegrádi országok jelentősen lekörözték Magyarországot, mostanra már Szlovákia is megelőzött minket az egy főre eső GDP-ben. A következő években a gazdasági növekedés mértékének lassulására számítanak.

Kockázatos dolog Magyarországon hitelezni

A bankok hitelezni akarnak – egyedül az ingatlan terület az, ahol előfordulhat, hogy az indokoltnál szigorúbb a hitelbírálat az elmúlt években elszenvedett veszteségek következményeként.

A hitelezés bővülését elsősorban az alacsony kamatkörnyezet támogathatja. Az NHP megakasztotta a vállalati hitelezés zuhanását, dícséretes, hogy pont a kkv-szektort célozta meg a robusztus, gazdaságot segítő program. A lakásépítést pedig az otthonteremtési támogatások átalakítása is serkentheti.

A mostani forinthitel-kamatok a korábbi devizahitelek kamataival összemérhetőek. Azzal kapcsolatban, hogy sokat ostorozzák még mindig a magyar bankokat azzal, hogy túl drágák a hitelek, elmondta: a hitelek ára csak egy tényező, igenis éles verseny folyik az ügyfelekért a szektorban. A bankszektor azonban veszteséges, Magyarországon a hitelezés kockázatos tevékenység. A válság előtti szint négyszeresére nőtt a bankok tőkeszükséglete, ez is drágítja a hitelezést. Emellett – bár indokoltan – rendkívül szigorú likviditási követelmények léptek életbe.

Annak ellenére, hogy nő a gazdaság és vannak hitelezést támogató programok, még mindig nem bővül a hitelezés, a vállalati hitelezés csak 2016-ban érheti el a mélypontját.

A lakossági hitelpiacon viszont már megtörtént a fordulat, a növekedés üteme hamarosan eléri a 2 százalékot. Az átlagos hitelflow viszont lényegesen alacsonyabb, mint a visegrádi országoké – a korábban felhalmozódott jelentős lakáshitel-állományok most jelentős törlesztéseket jelentenek.

10 ezer milliárd keresi gazdáját - csak kérni kellene a hitelt

Pedig 10 ezer milliárd forint szabad likviditás van a bankrendszerben, ebből 8 ezer milliárd azonnal kihelyezhető lenne. Csak az OTP ezer milliárd forintot szeretne kihelyezni, kínálat tehát bőségesen van. A probléma a kereslettel van Csányi szerint.

A vállalati piacból jelentős mértékben kiszorult a magyar bankszektor, az eurózónán belüli bankok ráadásul sokkal olcsóbban tudnak devizaforráshoz jutni a devizahitelhez. A magyar gépipar a leggyorsabban növekvő iparág, az eladósodottsága a hazai bankszektor felé mégis a legalacsonyabb - hozott példát.

Tőlünk inkább viszik a tőkét

Problémát látnak a magyar   tőkevonzó képességében. A 2000-es években a régióba áramló tőke 75-80 százaléka Magyarországra érkezett. Most minden régióban az jellemző, hogy befelé áramlik a tőke, kivéve nálunk, ahol a megtermelt jövedelmet teljes egészében kiviszik a cégek. A beruházások jelentősen visszaestek. Amiben jól teljesítettünk, az az, hogy a fejlettségünk által indokoltnál magasabb uniós támogatást tudtunk igénybe venni.

Túl sok profitra teszi rá kezét az állam

Van egy történelmi probléma: az állami újraelosztás nálunk messze a legmagasabb az egész régióban. Magyarországon többet vonnak el a megtermelt jövedelemből – nem feltélenül csak társasági adó formájában. A deficit ugyan csökkent, de sokkal inkább az állami beruházások csökkenése és a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt, mint az újraelosztás magas szintje miatt.

Oda kéne figyelni, mit mutatunk a külföldieknek - szükség lesz rájuk

Ami nagyon rossz hír, hogy az ország demográfiai helyzet tragikus. Csökken a fiatal lakosság aránya, miközben körükből egyre többen élnek külföldön. Számos szakmában alakult ki munkaerőhiány. Ezért kellene vigyázni arra, milyen kép alakul ki rólunk a külvilágban – ha egyszer kellene, hogy jöjjenek hozzánk a külföldiek.

3 ezer milliárd forint hiányzik az elmúlt  12 évből – és még nincs vége

Az elmúlt 12 évben a magyar bankszektor profitja a befektetők által az időszakra elvárt profitnál 3 ezer milliárd forinttal alacsonyabb. Ebből 1700 milliárd az extraadók és a lakosságnak visszajuttatott összegeknek, a többi a megnövekedett kockázati költségeknek köszönhető.

Sok takarékszövetkezet bedőlt, ahogy a Széchenyi Bank is, bedőltek brókercégek – ehhez a bankszektor ártatlan szereplőinek semmi köze, mégis ők viselik ennek terheit. Ez körülbelül 500 milliárd forintba kerül a magyar bankszektornak.

Árbevételre vetítve több mint 10 százalék adót fizet a szektor, a következő a sorban a bányászat 4 százalékkal – ez indokolatlan, és hátráltatja a gazdasági növekedést. Ez nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas.

A hiányzó 3 ezer milliárd forint pótlására jelentős tőkét hoztak be a – többségében külföldi -  tulajdonosok.

Brüsszelben támadta meg a tiltott állami támogatásokat az OTP

Ma nem lenne itt az OTP, ha nem lenne ennyi külföldi bank az országban – jót tett a verseny, sokat kellett fejleszteni és javulni. Tisztességtelen, ha egy versenyhelyzetbe mesterségesen beavatkozik. Valaki elhitette a kormánnyal, hogy a takarékok tönkremennek, ha nem tőkésíti fel őket az állam. Ezért került 136 milliárd forinttal konszolidálásra a takarékszövetkezeti szektor. Közben a bedőlt takarékok ügyfeleit a bankok kártalanították, és még mindig rendelkezésükre áll a 136 milliárd forint, plusz a többi betétvédelmi alapokból származó kb 20 milliárd forint. Csányi Sándor szerint ez szabálytalan és tiltott állami támogatás.

Csányi nekiment az FHB-tulajdonrész  Posta által történő megvásárlásának is – szavai szerint ráadásul az FHB mögött kétes hírű külföldi tulajdonos is van – meg is nevezte a Vienna Capitalt illetve "Pecina urat".

Az OTP a tiltott állami támogatásokat megtámadta az EU-nál – lehet ezt hazaárulásnak hívni, de az integrációra a magyar versenyhivatal fennhatósága nem terjed ki. Kicsit dühös lettem - zárta le a témát Csányi Sándor.

Nem kell ennyi bank

Nagyon sok bank van Magyarországon a gazdaság méretéhez képest, 5 is bőven elég lenne. Ha nagy a költség vagy kevés a bevétel a mérlegfőösszeghez képest, az ösztönzi a külföldi tulajdonosokat arra, hogy eladják a bankjukat a tapasztalatok szerint. Az árazást megelőzően az innováció, az ügyfelek kiszolgálása, a kényelem az, ami az ügyfeleket egy-egy bankhoz átcsábíthatja. Rengeteg cég foglalkozik pénzügyi innovációval, aki ebben a versenyben lemarad, az minden fronton lemarad.