|
| A New York-i JFK repülőtéren spontán tüntetés alakult ki a muszlim országokból érkezők kitiltása miatt, amelyen több ezren vettek részt. EPA/Justin Lane |
Alig néhány óra alatt kiderült, hogy a muszlimok kitiltása az országból beláthatatlan következményekkel jár. Több százan már úton voltak az Egyesült Államokba, amikor életbe lépett az intézkedés - 109 embert a tranzitban tartottak, 173-at pedig nem engedtek felszállni repülőgépükre. A 90 napig tartó beutazási tilalom hét, többségében muszlim vallású országra érvényes: Szíriára, Iránra, Irakra, Szudánra, Líbiára, Szomáliára és Jemenre. Kivételt képeznek az ezen országokból diplomata útlevéllel vagy hivatalos útra érkezők, s azok, akik nemzetközi intézmények munkatársai. A menekültek befogadását 120 napra függesztette fel, konkrétan a szíriai menekültek befogadását pedig határozatlan időre az elnöki rendelet.
Családok és vállalkozások lehetetlen helyzetben
Az intézkedés - ami példátlan módon az érvényes vízummal, zöld kártyával rendelkezőkre is vonatkozik - nem csak családokat szakított szét, hanem számos olyan vállalat számára is teljes káoszt jelent, akik az érintett országok állampolgárait alkalmazzák. A Google azonnali hatállyal visszarendelte az összes munkatársát a hét országból - a társaság vezetője, (aki egyébként indiai származású) fájdalmasnak nevezte a történteket és jelezte, továbbra is támogatni fogja a bevándorlást.
Az IT-szektorban persze nem a Google az egyetlen, amely a világ minden tájáról alkalmaz szakembereket, és így súlyosan érinti az intézkedés. Mellettük a tudományos kutatások, az űripar területéről is számos cég jelezte, hogy ellehetetlenül a munkája, ha hosszú ideje az Egyesült Államokban élő munkatársait kitiltják az országból. Akik az országban vannak, azok pedig nem mernek kiutazni, mert félnek, hogy nem engedik vissza őket.
A bombázáshoz elég bátrak, a menekülők befogadásához nem
A The New York Times szerkesztőségi állásfoglalásában - amelynek címében gyávának és veszélyesnek nevezi Trump intézkedését - azt írja: az USA közel-keleti szövetségesei biztosan felteszik majd maguknak a kérdést, hogy miért működjenek együtt egy olyan országgal, amelyben becsmérlik és rágalmazzák vallásukat; az amerikai katonai beavatkozást támogató afgánok, irakiak is át fogják gondolni, vállaljanak-e a továbbiakban is hatalmas kockázatot egy olyan kormányért, ami elég bátor ahhoz, hogy bombázza az országukat, de retteg attól, hogy menedéket nyújtson a legnagyobb veszélyben lévő honfitársaiknak.
Egy szövetségi bíró már ellentmondott
A rendeletnek még ki kell állnia néhány jogi próbát, mivel alkotmányossági kérdéseket vet fel, emellett egy 1965-ös törvénybe is ütközhet, ami megtiltja, hogy a bevándorló-vízum kiadását faji, nemi, nemzetiségi hovatartozás, illetve a születési hely vagy lakóhely miatt utasítsák vissza a hatóságok. Ez alól csak a kongresszus döntése alapján tehetnek kivételt.
Egy brooklyni szövetségi bíró döntése szerint a menekültek és más érintettek visszaküldése helyrehozhatatlan károkat okozna, így egyelőre az amerikai reptéren rekedt érintetteket nem deportálják.
A légitársaságoknak egyébként fogalmuk sincs, kikre vonatkozik és kikre nem a tiltás - van, ahol visszavonják egyes utasok jegyeit, vagy csak közlik velük, ne szálljanak fel a gépre mert semmi értelme, úgysem engedik be őket az országba. Azt sem tudják, mi van azokkal az érintettekkel, akik kettős állampolgárok, vagy például évtizedek óta Londonban vagy más európai nagyvárosban élnek.
Hárommillió otthont kezelünk, biztosan találunk helyet mindenkinek - így reagált az Airbnb vezetője a bejelentésre. Azoknak, akik már elhagyták otthonukat, de az Egyesült Államok nem engedi be őket az országba, az Airbnb ingyenes szállást ajánlott fel.
A britek óvatosan elítélték
Theresa May brit miniszterelnök nem ért egyet azzal, hogy Donald Trump amerikai elnök rendeletben megtiltotta több muzulmán ország állampolgárainak beutazását az Egyesült Államokba. A Downing Street vasárnap hajnali közleménye szerint a brit kormány "nem ért egyet ezzel a megközelítéssel", és nem kíván hasonló intézkedéseket hozni. A Downing Street MTI által idézett nyilatkozatának közvetlen előzményeként Theresa Mayt az ellenzék és saját pártja részéről is komoly bírálatok érték, amiért nem volt hajlandó elhatárolódni Trump intézkedéseitől. London egyelőre tanulmányozza Trump rendeletének jogi vonatkozásait, és szót emel az amerikai kormánynál, ha az intézkedés olyanokat is érint, akiknek brit állampolgárságuk is van.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
