„A banki eredmények megsínylették az elmúlt évet, hiszen nagyon sok céltartalékot kellett képezni, ami remélem, hogy nem véglegesen elveszített pénz. A szabályozói követelmények meg a konzervatív tartalékolási politika azonban megköveteli, hogy a legrosszabb helyzetre készüljön föl a bankszektor. Ezért a bankszektor eredményessége romlott, de ez is gyorsan helyre fog állni. Úgy tűnik, a bevételek elkezdtek nőni, a vállalati és a lakossági hitelfelvétel is viszonylag jó ütemben emelkedik” – nyilatkozta az interjúban Csányi Sándor.
Arra a kérdésre, hogy szerinte milyen típusú adósvédelmi intézkedések kellenek, az OTP Bank vezére azt mondta, a kormány most az előtt a döntés előtt áll, hogy folytatódik-e a moratórium, és ha folytatódik, akkor ilyen formában folytatódik. Olyan formában-e, ami a világra jellemző, ahol az adósok maguk kérhetik, hogy kerüljön meghosszabbításra a moratórium? A Bankszövetség egyébként ezt támogatja – tette hozzá, egyúttal megjegyezte: nincs gazdasági indoka annak, hogy fenntartsuk ezt a fajta moratóriumot, hogy mindenki, aki jelenleg moratóriumban van, abban is marad még a következő hónapokra, vagy akár fél évre.
Hogy a gazdasági növekedés beindításához milyen lépéseket tart szükségesnek, Csányi Sándor úgy látja, leginkább a turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódó ágazatok sínylették meg az elmúlt időszakot. Ezek viszont az elmúlt időszakban kiemelt támogatásban részesültek, ilyen szempontból nincsenek annyira rossz helyzetben. Szerinte azokra a vállalatokra kell koncentrálni, amelyeknek az újraindítás nehézséget okoz, amelyek fenntartható működési modellel, eszközökkel, üzlettel rendelkeznek, de adott esetben nehezen tudják újraindítani az üzleti tevékenységüket, mert elmentek a dolgozók, pénzügyileg nincs elegendő forgóeszköz-likviditásuk vagy kisebb beruházásokra van szükségük.
„Akár hazai, akár uniós forrásról beszélünk, erre lesz pénz a jövőben. És vannak olyan ágazatok, amelyeknek a szerepe felértékelődött. Ilyen az agrárium és az élelmiszeripar, hiszen láthattuk, hogy milyen mértékben értékelődött fel az, hogy Magyarország önellátó, és mégis voltak ebben az ellátási láncban zavarok” – mondta.
Arra a felvetésre, hogy a 7300 milliárdos újraindítási alapból mit finanszírozna, azt mondta: a hosszú időre szóló nemzetgazdasági előnyöket tartalmazó beruházásokon kívül elsősorban a tartósan működőképes és piacképes kapacitások életben tartását és újraindítását kell támogatni. Például az agráriumban a fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat jelentős mértékben kiegészíti az állam, és Lázár János, aki sokat foglalkozik vidék- és agrárpolitikával többször elmondta, hogy nagyon szükséges, hogy a magyar élelmiszeripar fejlődjön. (Erről bővebben a Lázár Jánossal készült interjúnkban is olvashat.)
Az OTP-csoport helyzetét firtató kérdésre Csányi Sándor azt válaszolta:
"Nyilvánvalóan nekünk is esett a jövedelmezőségünk, de a tőkére vetített megtérülésünk ezzel együtt 13 százalék volt az elmúlt évben, ami példa nélküli az európai bankszektorban. Erre az évre azt várjuk, hogy újra 18-20 százalék között vagy akár 20 fölött legyen. Nagyon gyorsan talpra fogunk állni. Rendkívül konzervatívak vagyunk, a teljesítő hitelállományokra képzett céltartalékunk a legmagasabb Európában, és a nem teljesítő hitelekre képzett céltartalékunk is eléri a 62 százalékot, tehát nem érhet bennünket kellemetlen meglepetés, csak kellemes, mert ennek egy része, remélem, visszajön az eredményben".
Hogy lesz egyszer Magyarországon euró, Csányi Sándor szerint kell, hogy legyen, mert amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk, akkor vállaltuk az eurózónához való csatlakozás kötelezettségét is, és nyilvánvalóan teljesíteni fogjuk majd valamikor.
A beszélgetésből további részleteket, a teljes interjút itt olvashatja.
Se több, se kevesebb? Tavalyhoz képest biztos. 
