A 80-as években a turista szinonimája nagyjából a Németországból érkező vendégeket jelentette, sőt később is az onnan érkezők adták a szállodai foglalások legnagyobb részét. Az utóbbi időszakban viszont, úgy tűnik, számottevő változást láthatunk. A vendégéjszakákat összesítve ma is a németek adják a legnagyobb számot, ám az adatsorban csökkenést láthatunk.
Az évtized elején még 1,8 millió éjszakát töltöttek a germán vendégek hazánkban, aztán ez folyamatosan csökkenni kezdett. Igaz, két éve volt egy komolyabb visszapattanás, de az idei adatok alapján, úgy tűnik, ez nem lett tartós. Ha az első kilenc havi adatokat vetjük össze, akkor látható, hogy ismét komoly visszaesés jött.
Tetézi a bajt, hogy a szomszédos Ausztria esetében is hasonló folyamatok zajlanak, a sógorok esetében is inkább a lemorzsolódás jellemző, pedig ők is rendre a top 5 küldő ország között szoktak lenni. Annak ellenére azonban, hogy a legfontosabb küldő ország esetében ilyen visszaesés látható, a magyar idegenforgalom nem állt fejre, sőt évről évre egyre több vendégéjszakát regisztrál statisztikáiban a KSH. Felmerül a kérdés, hogy honnan jönnek a vendégek, hiszen az összlétszámuk nem esik vissza.
A KSH kedden közzétett adatai például azt mutatják, hogy a külföldi vendégek száma 2,6, a vendégéjszakáké 1,4 százalékkal nőtt. A szálláshelyekre érkezett 577 ezer vendég közel 1,5 millió vendégéjszakát töltött el. Utóbbiak száma a szállodákban és a panziókban kismértékben, a közösségi szálláshelyeken jelentősen emelkedett. A vendégéjszakák hattizedét Budapest–Közép-Duna-vidék régióban töltötték a külföldi vendégek, 3,0 százalékkal többet, mint az előző év azonos hónapjában.
Nem feltűnő, de sokan jönnek a régióból
Ha valaki bármely hétvégén elmegy Budapesten a bulinegyedbe, akkor óhatatlanul összefut brit fiatalokkal. Ugyan a tapasztalatok szerint a legény és leánybúcsúra érkezők száma mintha kevesebb lenne (de legalábbis nem olyan látványos a dolog), összességében az Egyesült Királyságból érkezők száma folyamatosan növekszik.
A személyes tapasztalatokat és a statisztikákat összevetve meglepőbb lehet, hogy a környező országokból mennyien érkeznek. Bár itt-ott megütheti az ember fülét szláv nyelvű beszélgetés, mégis furcsa, hogy a cseh és a lengyel vendégek milyen sok vendégéjszakát töltenek nálunk. Szeptemberben például a Csehországból érkezőknél 95 ezres számot regisztrált a KSH, amely révén a németek és a britek után a harmadik legfontosabb küldő nemzet voltak.
Az ősz első hónapjában ugyan a lengyelek száma visszaesett, de augusztusban az onnan érkezők 212 ezer vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, ami már megközelítette a németországi turistákét, amire korábban nem igazán volt példa. Emellett a statisztikák szerint román és szlovák állampolgárok esetében is biztató bővülést láthattunk.
Az összlétszámuk ugyan alacsonyabb, de a bevételek szempontjából örvendetes tény, hogy a statisztikákat böngészve azt láthatjuk, hogy az ázsiai és az észak-amerikai vendégek által a szállodákban töltött éjszakák száma is növekszik.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a kormány által komoly összegekkel támogatott nagy nemzetközi sportesemények hatását a nyers adatokból nem lehet kiolvasni. Hiába tartunk különböző nagy nemzetközi eseményt (ez alól a Forma 1 és a Sziget Fesztivál kivétel). szignifikáns megugrás nem látszik.
Szépen bővül a hazai vendégforgalom is
Az (politikai és önjelölt) elemzők egy része sokszor értetlenül áll az előtt, hogy a kormány annak ellenére is népszerű, hogy számos ellentmondásos intézkedés történt 2010 óta. Az egyik triviális magyarázat talán az lehet, hogy az életszínvonal folyamatosan növekszik, és ezt hajlandók az emberek felcserélni némi demokrácia deficitre.
Az idegenforgalmi statisztikák pedig azt jelzik, hogy a lakosság egy részének számottevően javultak az életkörülményei. Évről-évre folyamatosan növekszik a belföldi vendégéjszakák száma. Igaz ez még úgyis, hogy most szeptemberben ez a folyamat kis mértékben megtört. A KSH szerint a belföldi vendégek száma 3,5, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal volt kevesebb. A vendégszám 527 ezer, az eltöltött vendégéjszakák száma 1,1 millió volt. Ez utóbbi mutató értéke a szállodákban, közösségi szálláshelyeken és a kempingekben visszaesett, a panziókban és az üdülőházakban nőtt.
A régiókat − a Tisza-tó és Dél-Dunántúl kivételével − csökkenés jellemezte. Minden ötödik vendégéjszakát a Balatonnál regisztrálták a szálláshelyek. A statisztika azt is megjegyzi, hogy Széchenyi Pihenőkártyával a kártyatulajdonosok összességében 2 milliárd forintot fizettek a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 72 százalékos növekedést jelent.
A friss Magyar Közlönyben döntöttek az átcsoportosításról. 
