A Hay Group december végén és január elején készített felmérése szerint a vállalatok nagy része figyelembe vette a kormányzati előírásokat a bérkompenzációra vonatkozóan. Azok a cégek, amelyeknél dolgoznak alacsony keresetű munkavállalók, a béremelésre fordítható keret csaknem felét (46,1 százalékot) a kötelező béremelésre használják fel idén. A felmérésében részt vevő cégek 10 százaléka számolt be arról, hogy a teljes béremelési összeget az alacsonyabb keresetűekre fordítják.
A vezetők bérének emelkedése idén jelentősen elmarad a korábbi évektől
A vállalatok több mint harmada (36 százalék) azt állította, hogy a kötelező béremelés által nem érintett munkakörökben kisebb lesz a béremelés. E vállalatok körében a vezetők bérének emelkedése jelentősen elmarad majd a korábbi években tapasztaltaktól. A vezetők béremelésének alacsonyabb dinamikája ronthatja a magyar vállalatok vonzerejét, aminek következtében a mobilabb vezetők nagyobb fluktuációja kezdődhet meg.
A megnövekvő bérköltségeket a vállalatok egy része a juttatások csökkentésével ellensúlyozza. A felmérés szerint 2012 lesz az első év, amikor a cafeteria terjedése komolyan megtorpan, mivel a vállalatok 14 százaléka csökkenti az erre fordított keretösszeget. Mindezek mellett idén csökken a munkavállalók juttatási csomagjának nettó értéke is. Az összes vállalat bruttó értéken átlagosan mindössze 1,4 százalékkal növeli a cafeteria összegét – miközben annak adóterhe 10 százalékkal nő.
Ötödik éve marad el a tervezett béremelkedés az inflációtól
A Hay Group minden évben elemzi bruttó reálbérek alakulását. A felmérések szerint 2007 óta nem volt olyan év, amikor a tervezett átlagos béremelések meghaladták volna az infláció értékét. Ez 2012-ben sem lesz másként: a Magyar Nemzeti Bank 5 százalékos éves inflációs szintet valószínűsít, amely mellett a vállalatok csupán 3,6 százalékos béremelést terveznek.
Tavalyhoz hasonlóan idén is azt tapasztaljuk majd, hogy az alacsonyabb munkakörökben dolgozók magasabb emelésekben fognak részesülni, mint a vezetők. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy január elején a vállalatok kiemelkedően magas aránya még nem tudott döntést hozni a béremelésekről. A cégek harmada tehát úgy vágott bele az idei évbe, hogy nem látott tisztán a béremelések ügyében.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
