A kormányzati nyilatkozatok még korábban azzal próbálták csitítgatni a magyar gazdaság zuhanása miatt aggódó hangokat, hogy nagyon nem mindegy, uniós viszonylatban mekkora lesz a visszaesés mértéke. Lehet ugyanis, hogy nagy a beszakadás mértéke, de ha más tagállamok - akár a régiónkban is - ennél is jobban beszakadnak, akkor a magyar gazdaság erősségéről és válságállóságáról árulkodhat. A koronavírus-járvány negatív hatásait ugyanis jobban ki tudta védeni a gazdaság a többi EU-s tagállamnál.
A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése után a Pénzügyminisztérium közleménye is hasonló szemszögből közelítette meg a friss GDP-adatot, a tények azonban csak az Eurostat közléséből derültek ki. Ez alapján ugyanis távolról nézve sem annyira válságálló a magyar gazdaság, mint amennyire abban reménykedett a kormányzat.
Előző negyedévhez képest a magyar gazdaság 14,5 százalékos zuhanása ugyanis a harmadik legnagyobb. Ennél jobban csak a járvány által rendkívüli módon sújtott spanyol gazdaság (-18,5 százalék) és Nagy-Britannia teljesítménye (-20,4 százalék) zuhant be. A visegrádi négyeket és Romániát nézve is kimagasló a magyar gazdaság beszakadása:
- Szlovákia gazdaságának teljesítmény 8,3,
- Csehországé 8,4,
- Lengyelországé 8,9,
- Romániáé pedig 12,2 százalékkal csökkent.
Háromhavi gazdasági teljesítményt nézve a leginkább Finnország (-3,2 százalék), Litvánia (-5,1 százalék), valamint Dánia (-7,4 százalék) állta a sarat.
Egy fokkal szebb - de vélhetően a kormányzat várakozásának nem megfelelő - a kép akkor, ha az előző év azonos időszakához mért változásról van szó. Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a magyar gazdaság 13,5 százalékos csökkenése egy hajszállal jobb az uniós átlagnál (-14,1 százalék) és a hetedik legnagyobb a tagállamok sorában. Magyarországnál éves viszonylatban rosszabbul teljesített:
- Belgium (-14,5 százalék),
- Portugália (-16,3 százalék),
- Olaszország (-17,3 százalék),
- Franciaország (-19 százalék),
- Nagy-Britannia (-21,7 százalék)
- és Spanyolország (-22,1 százalék).
A régiónkat tekintve is szebb számokat látni a többieknél:
- a lengyel gazdaság 7,9,
- a román 10,5,
- a cseh 10,7,
- a szlovák pedig 12,1 százalékkal zuhant be a második negyedévben.
Érdemes külön szót szólni a svéd gazdaságról is, mely a járványhelyzet kezelését illetően teljesen különutas politikát folytatott abból a szempontból, hogy másokkal ellentétben ők nem állították le a gazdaságot és az életet. Bizonyos védelmi intézkedések betartásával igyekeztek a normál medrében tartani a hétköznapokat. Gazdasági értelemben mondhatni meg is lett ennek az eredménye, mivel negyedéves és éves bázison is az élvonalban van Svédország. Három hónap alatt 8,6, éves bázison pedig 8,3 százalékkal csökkent a gazdaság, ami ugyanis jelentősnek mondható, de a legalacsonyabb mértékű visszaesések között van.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
